A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

reneszánszig: a provinciális kisépítészet vele elvileg, kultúrtörténetileg összefüggve csak formailag jelentősen különbözve ugyanazt az utat járta. Egyúttal azt is bemutatva, hogy a stíluskészlet egészen csekély módosításával hogyan gazdálkodik stílusfordulók esetében a provinciális művészet. Az általános érvényű megállapítások után nézzük meg közelebbről a legkorábbi szegedi eklektika emlékeit. 3. A szegedi korai eklektika emlékanyaga A Feketeház

23 építésének évével, tehát 1857-tel megkezdődő szegedi építészeti romanticizmus alkotásai, építőiket tekintve, szoros összefüggésben állanak a későbbi eklektizáló folyamattal. Kováts István, Hoffer Károly, Heszler (Heszlényi) József, Árleth Ferenc, Bainville József tevékenységének jelentős része a század ötveneshatvanas éveit jellemző, egyszerűbb formanyelvű mérsékelt romantikus építészethez kapcsolódik. A korabeli Szeged kulturális életében is komoly szerepet vivő Kováts István építőmester munkásságára kezdeti nagy hatással a Feketeház volt, melynek kivitelezője. Ugyan mint kőműveslegény a negyvenes években vándorútja során Bécsben, Berlinben és Münchenben is megfordult,

24 ezeknek az utaknak valószínű romantikus élményeit nem tudjuk közvetlenül kimutatni. A Gerster-féle épület angol romantikájának hatása nyilvánul meg, nemannyira a kompozícióban, mint inkább a részletképzésben, a ma már jellegtelenné torzított Lemle-ház (Dóm tér 3. sz.)

25, és a Törökfej-ház (Kossuth Lajos sugárút 17. sz.) esetében. Neki tulajdoníthatjuk a Somogyi u. 11. sz. Mészáros-ház akkor Pacher W. Rudolf számára készített, a már az eklektizálódó folyamat kezdeteihez illően egyszerűsített tervét (I860).

26 Részletképzési hasonlóságok alapján hihetőleg köze van a Scheinberger-ház (Kelemen u. 2. sz.) terveihez, valamint a már erősen eklektizáló Kálvária u. (ma Tolbuhin sugárút) 12. sz. házhoz is. Itt a nyílásokat a könyöklőpárkányról emelkedő, szabadon alakított fejezetekkel ellátott féloszlopocskák s azokra ültetett, egyéni képzésű szemöldökök keretezik. A ritkakonzolos párkányzat fölött pedig a középrizalitban hármas tagolású, bábos ill. tömör attika helyezkedik el.

27 Szerepe az eklektizáló irányzat szempontjából azonban korántsem jelentős. Ezt bizonyítja az ugyancsak neki tulajdonítható Rainer-ház, amely igen későn, 1873-ban épült és a Feketeház angol gótikus elemeit — ugyan egyszerűsített formában, ívek nélküli, armirozott rizalitokkal ellátott homlokzaton — de romantikus szellemben ismétli meg.

28 Tevékenységének kezdetétől (Szegeden kimutatható 1856-tól) egészen utolsó ismert épületéig (Czinner Fáni háza, 1885) a romantika legszerényebb, éppen ezért az eklektizáló átértékelésre legalkalmasabb eszközeivel dolgozik Hoffer Károly. Az építészetileg jelentéktelenebb rendező pályaudvar

29 után ő építi a már emlí23 Érdekes megemlíteni, hogy az építtető Mayer Ferdinánd leányát Ybl Miklós fia vette feleségül. (Czimer i. m. 205. old.) 24 Kováts István: Egy szegedi ön-életírása. Kézirat a Szegedi Somogyi Könyvtárban; valamint Czimer i. m. 203. old., Bálint S. és Nagy Z. id. művei ezek nyomán. (Bálint Sándor: Szeged városa. Budapest, 1959.) 25 Bálint S. i. m. 105. old. 26 Czimer i. m. 203., Bálint S. i. m. 105. old. 27 Nagy Z. i. m. 264. old. 189. kép (műemlékjellegű). 28 A Tükör u. 15., Kazinczy utcára néző homlokzatú ház tervei 7616.1873 sz. alatt a SZÁL tervtárában, aláírás nélkül. Az árvíz valószínűleg megkímélte, helyén azonban ma a kiskörút legészakibb szakaszának úttestje van. 29 Heszler (Heszlényi) Józseffel közösen. Bálint S. i. m. 105. old. 242