A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

1850-ben készült terve rögzít.

10 Bainville terve sokban előképe a rekonstrukció terveinek

11 — amit könnyen érthetőnek találunk az azonos városrendezési adottságok és a kor városépítési elveinek alapján. Ezeknek az elveknek köszönhető, hogy nyilvános kertek is létesülnek a városban a romantikus Etelka-erdő, Vedres kulturált természetszeretete után immár főként szórakozási és higiéniai indokolással {Komló-kert, a rókusi „Hétpacsirta" kertje,

12 a felsővárosi „Kiskaszinó" kertje a „Kisséta"-utcában, a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár kertje,

13 a méreteiben legnagyobb újszegedi „Népkert"), amelyek közrejátszottak abban, hogy a barokk időkben kissé túlzsúfolódott város egészségesebb térszemléletet szerezzen.

14 3. Kelemen u. 2. sz., Scheinberger-ház, földszinti részlet 10 Szeged helyzetterve — Situationsplan von Segedin. (1850). Walzel F. kőnyomata, Pest 1852. 11 Nagy Zoltán—Papp Imre, munkatárs Börtsök László: Szeged. Budapest, 1960. 98. old. 12 Czimer i. m. 33. old. 13 Czimer i. m. 111. old. 14 A kertekről bővebben: Czimer i. m. 254. old. 235