A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Török László: A szegedi eklektika
Ezután, egészen a kiegyezésig ismét nehezebb gazdasági évek következtek.. Az építkezések száma kisebb, jelentős erőket szüntet meg a rossz termés, a megnövekedett, nehéz árvízvédelmi munka. 1863—64—65 különösen nehéz évek. A szegedi iskolák szaporítására vonatkozó kérvényből a város kultúrhelyzete is igen sötét színekben tűnik elő. A kiegyezés ismét fellendülést hoz, az 1867-től a hetvenes évek közepéig tartó gazdagabb korszak alkotása a városi terek ós utcák rendezése (1872— 73-ban 27 utca és tér rendezése történt meg 15 ), a fogyasztási adó megváltásából eredő jövedelemből épített városi Bérház és sok magánépítkezés. A reáliskola, az árvaház, a fásítások, a gyárak, malmok, a Klauzál- és Széchenyi-tér közötti tömb beépítése, országos terménykiállítás rendezése a kiegyezés utáni kapitalisztikus fellendülés szegedi eredményei városépítészeti, gazdasági, szociális, művészi téren, a jó országos átlagnak megfelelő színvonalon. Azonban az 1867-es árvíz után egyre növekvő súllyal nehezedik a városra az a tény, hogy az állandóan fokozódó kiadások, munkák sem elegendők a város árvízvédelmére. A kezdeményező és építőkedv, a kulturális alapítások terén érthető ellankadás nyilvánul meg, míg a megjósolt módon valóban be nem következik az 1879-es árvízkatasztrófa. 2. A szegedi romanticizmus és korai eklektika építészettörténeti képe A szegedi romantikában való könnyebb tájékozódás érdekében meg kell említenem, hogy már a század második és harmadik évtizedében feltűnnek az angol romantikával kapcsolatos művészeti jelenségek Magyarországon. Feltűnésük nem csak az egyébként annyira természetes belső fejődésnek, a klasszicizmusból kibomló romantikus történetiségnek köszönhető — e belső fejlődés nyomai inkább irodalmunkra korlátozódnak. A romantika stílusjegyeinek beépülése építészetünkbe és iparművészetünkbe a külföld művészetével való kapcsolatokból ered. Angliát gyakran felkereső főuraink; az angol művészeti kiadványok népszerűsége egy szűkebb körben; az angolkisasszonyok tanítórendje stb. révén a magyar iparművészetben, kertépítésben, lakberendezésben, sőt, ezek feudális kisugárzásaképpen nyugatmagyarországi falvaink népi építészetében is szinte összefüggő romantikus stílusréteg figyelhető meg. le E korai jelek talajába kerül később a nemzeti ellenállás gondolatában kiteljesedő magyar romantikának az az ága, amely jellegzetesen angolos megoldásokat mutat. Főként a XIV. századi angol gótika formaelemeit alkalmazza, valamely igen csekély mértékben módosított klasszicizáló homlokzati váz kitöltésére. Sopron századközepi építészetében számos ilyen alkotással találkozunk, 17 Szegeden ritka tisztasággal vonultatja fel az említett formákat a Zsótér-kuria és a Mayer Ferdinánd számára épített ún. Feketeház. Az előbbi a hatvanas évek elején épült, s mesterét talán a jó képességű Kováts István szegedi építőmesterben is sejthetjük, noha az akkortájt már jelentős kulturális hatású Zsótér-család összeköttetései miatt pesti mesterre, vagy angol metszetek alapján készült, helyi adaptációjú tervre is gondolhatunk. Utóbbi 1857-ben épült, az igen tehetséges pesti Gerster Károly tervei után. Fenti két épület a magyar romantikának azt az ágát képviseli, amely egészében véve leginkább egybeesik az európai romantikáról alkotott fogalmainkkal. „Stílustiszta" alkalmazkodása az átvett gótikus formákhoz világosan mutatja eredetét: 18 Reizner i. m. 259. old. 16 így jelenik meg évszámmal is ellátott népi klasszicizáló házakon 1820—1830 között a Balatonfelvidék számos helyén a romantikus iparművészet több eleme. 17 Pl. Széchenyi-tér 19., Handler Ferdinánd (1856). 236
