A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Oltvai Ferenc: 1919. évi uradalmi bérezések a Pallavicini hitbizományban

A lakásviszonyokon és az egészségügyi helyzeten a Tanácsköztársaság rövid fennállásának ideje alatt változtatni nem lehetett. Ezt a helyzetet a Tanácsköztársaság a múltból örökölte. A viszonyokat az 1944. évi felszabadulás változtatta meg. Az uradalmi szegődményesek helyzetén éppen a magasabb bérek segítettek, s ez volt az első és gyors segítség. A szegődményeseknek kifizetett bérösszeg és természetbeniek jegyzéke csak a Csongrád megyei szocializált birtokok egy kis töredékére vonatkozik, éspedig az 5185 kh. területű tömörkény—péteri gazdaságra. így lehetett a többi szocializált gazdaságban is, nemcsak Csongrád megyében, de az egész országban. Tudjuk, hogy az uradalmi szegődményesek javadalmazása a Horthy-korszakban pl. uradalmanként elég változatos. A napszámbérek Csongrád megyében voltak a szélsőségesebbek.

7 A mezőgazdasági munkásviszonyok nem általánosíthatók országosan, mert az egyes vidékeken más más volta termékenység és a mezőgazdaság jövedelmezősége. Éppen ezért, mindezek a napszámbérekben és a keresetekben is kifejezésre jutnak. Bizonyos, hogy a szegődményesek helyzete viszonylag kedvezőbb, szemben a falusi nincstelenekkel, napszámosokkal, akiknek állandó elfoglaltságuk sem a Tanácsköztársaság előtt, sem utána, egész a felszabadulásig nem volt biztosítva. Hiteles adataink a magasabb bérezésről szólnak. A jegyzékek közlésével a korabeli viszonyokat széleskörűen lehet tanulmányozni. Az alábbiakban néhány jellemző adattal birtokrészenként csak a pénzben kifizetett bérekre és a természetbeniekre utalunk.

8 A jegyzékek az uradalmakban vezetett könyvek alapján készültek. A péteri majorban 29 szegődményes dolgozik a proletárdiktatúra időszaka alatt, pénzértékre számítva 108 388 koronát kaptak, a proletárdiktatúra előtt kifizetett 38 155 koronával szemben. Ebből megállapítható, hogy közel 2/3 résszel több volt a jövedelmük a Tanácsköztársaság időszaka alatt, mint azt megelőzőleg. A szegődményeseknek kifizetett bérek és a természetbeniek jegyzékei ezt a helyzetet egyénenként is bizonyítják. Itt csak arra utalunk, hogy készpénzben (ebben a majorban) a 29 szegődményes 15 600 koronát kapott, szemben a korábban ugyanazon időszakra kifizetett 5040 koronával. Ha a pénz vásárló értékének romlására is gondolunk, az emelkedés számottevő. A természetbeniekben juttatott többlet jelentette akkor a fontosabbat. A kenyérgabonában egy-egy szegődményes 100 kg-mal több búzát és 172 kg-mal több árpát kapott. 172 kg rozzsal szemben csak 100 kg-ot kaptak, vagyis 310 kg-mal kevesebbet. Azzal kárpótolták őket, hogy 1 hold földdel több volt a járandóságuk. Ennek jelentősége akkor is szembetűnő, ha arra gondolunk, hogy korábban 140 kg. tengerit is kaptak. A Tanácsköztársaság ideje alatt ezen a birtokrészen tengerit nem adtak, de sokkal többet termelhettek az egy hold többletföldön. Mindezeken felül 160 kh-at a szegődményeseknek tengeri alá adtak bérbe, mégpedig felesbe. Korábban és későbben is a tengeri föld harmados volt. Lényeges még, hogy a fejenként 25 kg babot, 12,5 kg szalonnát, 7 kg sót kaptak a proletárdiktatúra időszaka alatt, amiről korábban egyáltalán nem volt szó. Ezeknek az élelmiszereknek a jelentősége a háború végén igen nagy és valóban áldozatot jelentett a kormányzattól. Megjegyezzük, hogy ez időben a szalonnajuttatás különösen sokat számított, mert a sertéshizlalási az illetményföld és a tengeri földbérlet bőségesen lehetővé tette. 7 Országos Mezőgazdasági Kamara évi jelentése, Budapest 1927. 159—161. 8 Dolgozatunkban a Pallaviciniek mindszent—algyői hitbizományi uradalmából a LengyelSándor és Ötvös Oszkár által bérelt tömörkény—péteri bérgazdaság és a péteri és újmajori majorokban a szegődményeseknek kifizetett bérek és természetbeniek jegyzékeit közöljük. A proletárdiktatúra alatt szocializált bérgazdaság tömörkényi majorja fizetési jegyzékének közlésétől eltekintettünk. A fizetési jegyzékek a Szegedi Állami Levéltárban a Szegedi Lebonyolító Bizottság irataiban a 2/1920 találhatók. 199