A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

A tsz futballcsapatát is a KISZ szervezte meg, amely általában közepes eredménnyel szerepel az üzemi bajnokságokon. Tevékenységük tehát többirányú, munkájuk javítása a szervezet tagjainak még fokozottabb aktivizálásával és a taglétszám növelésével érhető el. A Nőtanácsnak is jelentős szerepe van a tsz életében, hiszen a tagok közel 50%-a nő. A Nőtanács elsősorban a nők problémáival foglalkozik. A termelőmunkával kapcsolatos kérdések mellett komoly felvilágosító munkát végez a nők körében. Évenként sok sikeres kulturális rendezvény is dicséri tevékenységüket. Színvonalas rendezvények kapcsán teszik emlékezetessé a nőnapot, gyermeknapot, stb. de más alkalmi rendezvényeken is igyekeznek kellemes időtöltést biztosítani a tsz tagjainak. Különféle hasznos tanfolyamok, pl. szabás-varrás tanfolyam szervezésével a nők téli hasznos foglalkoztatását igyekeznek előmozdítani. Tevékenységük igen pozitívan értékelhető. 2. Az üzemvezetés. Szervezete és feladatai Míg a kollektív vezetés „szervei általában a gazdálkodás vitelének fő kérdéseit szabják meg, ,,az üzemvezetés — mint szakvezetés — a közös gazdálkodás mindennapi termelő tevékenységét"

2 irányítja. Az üzemvezetés a kollektív vezetés határozatainak végrehajtó szervezete, a közös gazdálkodás mindennapi tevékenységét illetően. Az üzemvezetés szervezete általában a függetlenített — vagy részben függetlenített, illetve vezető munkájuk után bizonyos külön javadalmazásban, általában munkaegységjóváírásban részesülő — vezetőket foglalja magában. ,,Az üzemvezetés szervezetébe tartoznak: az elnök, elnökhelyettes, főmezőgazdász, mezőgazdászok, a főkönyvelő, az üzemegységvezetők, a brigádvezetők, munkacsapatvezetők, a műhely -- és gépcsoport —. stb. vezetők."

3 Ha a mindennapi életben egy adott tsz vezetéséről beszélünk, akkor általában ezekre az emberekre gondolunk, s valóban, a tsz mindennapi munkáját a nevezett vezetők irányítják, természetesen a kollektív vezetőszervek határozatai alapján. ,,Az elnök a tsz felelős vezetője és törvényes képviselője. . . fő feladata a közgyűlés és vezetőség határozatainak végrehajtása és ellenőrzése."

4 Az elnök feladata — az általános elvek mellett — a különböző időszakokban különbözőképp jelentkezett. Természetesen az első évek voltak a legnehezebbek. Ekkor még szinte minden — a közös gazdálkodást illető — tapasztalat nélkül kellett a vezetés nehéz feladatát ellátni, így érthető, hogy kezdetben inkább ösztönös, mint tudatos volt a gazdálkodás ügyeinek intézése. Az első évben csupán a gépállomástól egy kihelyezett agronómus segítette az elnök munkáját a szakmai, gazdasági kérdésekben, adminisztrációs munkákban pedig egy könyvelő, de az sem volt különösebben járatos a pénzügyi dolgok kezelésében. 1958 után már könnyebbé vált az elnök feladata, mivel ez időtől főmezőgazdászt alkalmazott a tsz, s ezenkívül két könyvelő és két brigádvezető is segítette munkáját. A legnagyobb segítséget a főmezőgazdász jelentette, ugyanis így a fő irányítás nehéz feladata már megoszlott. 1959-ben a főállattenyésztői státus betöltése újabb segítséget jelentett az elnök számára. A termelés két fő területe — a növénytermelés és az állattenyésztés — így külön-külön a Enese László, l.osonczi Mihály, Tóth Tibor: Üzemszervezési módszerek a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Mezőgazdasági Kiadó Bp., 1963. 76. oldal. 3 A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönvve. Akad. Kiadó Bp.. I960., 352. oldal. 4 Uo.: 352. oldal. 180