A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

is felelős vezetőt kapott. 1960-tól pedig — az elnökhelyettes beiktatásától — feladata specializálódott. Elnök és elnökhelyettes egyéni ismereteik, gyakorlatuk és érdeklődésük alapján a gazdálkodás különböző feladatait megosztották. így 1960tól a gazdálkodás általános irányításán és ellenőrzéséri túl fő feladata az állattenyésztés helyzetének állandó figyelemmel kísérése — a szakvezetők bevonásával — az irányítása, ellenőrzése, valamint a gazdaság képviselete más szervek felé. Az elnök a tsz megalakulása, 1955 óta vezetője a Lenin Tsz-nek. Vezetésre való rátermettsége, irányító képessége, a gazdálkodás áttekintésének képessége, jóindulata, igazságossága s közel egy évtizedes vezetői tapasztalata döntő tényező mind a tagság, mind pedig a vezetés munkájának eredményességében. Az elnökhelyettes ,,az elnök első munkatársa".

5 Az elnökhelyettesre általában mindaz vonatkozik — munkáját illetően —, ami az elnökre. Az elnök távollétében teljes joggal irányítja a gazdálkodást. Az elnök és elnökhelyettes között a kapcsolat igen jó, egymás véleményének kikérése nélkül semmiben sem határoznak. A Lenin Tsz elnökhelyettesének a már vázolt, az elnök helyettesítését illető munkáján túl külön feladata a növénytermelés, a segéd- és melléküzemágak tevékenysége, és az áruértékesítés állandó figyelemmel kísérése, irányítása és ellenőrzése. Főmezőgazdásza 1958-óta van a termelőszövetkezetnek. A mezőgazdászok száma a gazdálkodás növekedésével párhuzamosan növekedett. 1958-ban 1, 1959ben 2, 1960-ban 4, 1961-ben 4, 1962-ben 4, 1963-ban 7, 1964-ben 6 mezőgazdásza volt, illetve van a tsz-nek. Mint a számadatok is mutatják, a tsz figyelmet fordít arra, hogy a tsz-gazdálkodást jól képzett, megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek segítsék, hiszen ők tehetnek legtöbbet a korszerű gazdaság megteremtéséért, s a tsz gazdasági adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználásáért, s ezen keresztül az egyre jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításáért. Nem a tsz vezetőségén, hanem elsősorban a mezőgazdasági szakemberhiányon múlott, hogy éveken át területükhöz képest viszonylag kevés volt a szakemberek száma a tsz-ben. Növénytermesztési főmezőgazdásza 1958 óta van a tsz-nek. Az ő feladata a növénytermelés szakmai irányítása, s hosszú időn keresztül ezt egyedül oldotta meg, pedig a Lenin Tsz sajátos adottságaiból következően az igen nehéz feladat. (Nagy terület, a területek nagymértékű szétszórtsága, a belterjes kultúrák magas termelési aránya, stb. miatt.) A súlyos objektív nehézségeket azonban ellensúlyozták és ellensúlyozzák a főmezőgazdász kiváló személyi és vezetői tulajdonságai, így mindenekelőtt a magasfokú szakmai ismeret, nagy gyakorlati tapasztalat, a gazdálkodás egészének áttekintő képessége, széleskörű üzemtani és termeléstechnikai ismeretek, a gazdaság szinte minden ágában megfelelő jártasság, jó szervező készség, kellő határozottság és következetesség, s általában: az a nagy hívatásszeretet, amely valóban szinte minden nehézséget le tud küzdeni. 1964-ig a főmezőgazdász feladata volt a növénytermelés szakmai irányítása mellett a fogatok és gépek közvetlen központi irányítása is. 1963-tól a növénytermelés munkáját egy kertészmérnök és egy üzemgazdász segíti. A kertészmérnök feladata a növénytermelés és az öntözéses kertészet munkáinak irányítása. 5 Stenczinger László: Az Úttörő Termelőszövetkezet és a közös gazdálkodás szervezése Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1959., 40. oldal. 181