A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Waldmann József. Tápé táncalkalmai és hagyományai

Az újév röggelin mindönjót kívánok, Ahuvá csak nézők, nyijjanak virágok. Még a hó fölött is rúzsa nyiladozzon, Dalosmadár zengjön mindön rúzsabokron. Mindön szép, mindön jó lögyön nagy hűségbe, Szájjon rájuk áldás az új esztendőbe. A húsvéti locsolkodáskor: Jóröggelt, jóröggelt kedves liliomszál, Mögöntözlek rúzsavízzel el ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, himős tojást láttam, Báránhúzta zörgő kocsin ideszálltam. Nesze friss rúzsavíz, szép kis gyöngyvirágom, Hun a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. Köszöntések után az ajándék (a gyűjtés) összeszámolása mindig valamelyik lányos háznál történt, ahol azután a „bandába" tartozók (fiúk és leányok) táncmulatsággal zárták a napot. A gyermekkor élménye volt még a citurabál, amelyet azért rendeztek, mert a gyermekek a felnőttek bálján nem táncolhattak, s ez kárpótlásnak számított. A nagyobbacska fiúk és leányok már kévéseitek a játékot s mert a nagyok mulatságán még nem vehettek részt mint táncosok, s az ottani lábatlankodás már nem elégítette ki őket — azért rendezték meg farsangidőben az említett táncmulatságot. A legidősebbek (70—80 évesek) közül még többen emlékeznek a gyermeklakodalmakra. Valamelyik háznál rendezték a felnőttek hathatós közreműködésével. Fehér ruhában jelent meg a menyasszony, a vőlegény bokrétás kalappal, a kisvőfély szalagos bottal, pántlikás kalappal és részt vett természetesen a meghívott gyermeksereg. Végigjátszottak az egész lakodalmat. A vendéghívogatás is felnőtt módra történt s az édesanyák fonottkalácsot sütöttek. „Vót ott kása is, mög égy kicsike bor is került!" Mind a citurabál, mind a gyermeklakodalom szokásrendje azonos volt a felnőttekével s azonosak voltak a táncok is. A tápai felnőttek tehát megteremtették gyermekeik számára a táncalkalmakat, így a gyermekek jól megtanultak táncolni. A mai idősebb nemzedék gyermekkorában még az említett alkalmakkor és módon tanulta a táncot. És hogy jól megtanulta, azt a faluban élő sok jó táncos bizonyítja. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. A hagyományos táncalkalmak megszűntek, a hivatalos bálakon a gyermekek nem vehettek részt. Ma a családi ünnepeken is egyre kevesebb a tánclehetőség. A gyermekek számára a tánctanulást ma a helybeli születésű Török József általános iskolai tanár vezetésével a „Kisegyüttes" biztosítja. Ebben az együttesben az iskolás korú gyermekek két csoportban játszanak, illetve táncolnak. Sok éneket, táncot tanulnak. Ezek egy része a tápai nagyszülők hagyatéka, de az ország más tájairól is vettek át táncokat, dalokat. ízesen, erőteljesen, igazi tápai hangvétellel énekelnek s az idegenből átvett dalokat a maguk ízlésének és szokásának megfelelően teljesen átformálják. A színpadon olyan önfeledt játék, tánc és dalolás folyik, s oly biztos öntudattal mozognak, hogy nézőiket önkéntelenül magukkal ragadják. 11* 163