A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Juhász Antal: A deszki hajóvontatók

nöki Hivatal meghatározott szakaszonként vízmestört bízott meg a vontatóút karbantartásával. Az 1900-as évek elején a Maros mentén 6 m széles vontatóutat kellett biztosítani. Ennyi volt aficsórjárás legkisebb megkövetelt szélessége. A Tiszán, ahol a múlt században sok nagyobb méretű gabonáshajó közlekedett, több helyütt 12 m széles vízparti sávot is letaroltak. 3. kép — Vontatóló felszerszámozva. Az aradi Folyammérnöki Hivatal fenti időben, minden év kora tavaszán, rendbehozatta a ficsórjárást. A Maros-toroktól indulva 6—8 ember végigjárta a vontatásra használt folyópartot és kivágta az útba eső fákat, bokrokat, szőlőt stb. Munkájukhoz tartozott a folyómeder átvizsgálása is. Ez úgy történt, hogy két ladikon „víz alá" eveztek. A ladikok között kötelet húztak, amely beleakadt a víziútra sodródott fatuskókba, rönkökbe. Ezeknek az eltávolítása azért volt fontos, mert ha a fahajó ráfutott a víz alatt kiálló fatönkökre, feneke hamar kilyukadt és elsüllyedt. Ez a veszély főleg alacsony vízállásnál fenyegette a hajókat. Az első világháború után csak pár évig gondozták rendszeresen a Maros-menti ficsórútat. Ezért az 1920—30-as években az elhanyagolt, növényzettel benőtt vontatóút nagyon megnehezítette a hajóvontatást.

13a Vontatás közben a kocsisok rendszerint a lovak mellett gyalogoltak és hosszú kendörmtorxdX serkentették acukkot gyorsabb haladásra. Ha két kocsis volt, egyik a prednyák mellett haladt, másik a cukk végén. A prednyák melletti kocsist rajdernak nevezték. Ha ügyes volt a prednyák, ide fiatal gyerek is megfelelt. Csak akkor ültek lóra, ha ficsórjárást elöntötte a víz vagy bokros, vesszős területen mentek át, ahol nehéz vagy lehetetlen volt gyalogolni. Kisebb, 4—6—8 lovas cukknál a kocsis vagy a prednyákra ült, vagy ha az ügyes, jól betanított ló volt, többnyire inkább az utolsó víz felöli lóra. Ezt nyergesnek nevezték. Innen jobban tudta nógatni a cukkot és hosszú ostora mindegyik lóhoz elért. Nagyobb, pl. 14 lovas cukk ese13a Adatközlők : Marczika Máté (szül. 1883. Apátfalva) és Galiba János (szül. 1888. Szeged) 7* 99