A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Csongor Győző: A szegedi Közművelődési Palota a forradalmak idején (1918–1919)

becsű képzőművészeti emléket. Július 11-én (Péter László közlése) Heller Ödön festőművésszel s Juhász Gyulával ment ki Tápéra, ahol több öreg falusi lakos meghallgatása után Bagoss Béla plébánossal kutatni kezdték a templom belsejét, s a szentélyben az oltár mögött a többrétegű vakolat óvatos lebontása után piros és sárga, körbe festett keresztet találtak. Móra ajánlja a tanácsnak, hogy leküldött fővárosi szakértővel vizsgáltassa fölül a tápéi templom szentélyét.

32 Ebben az időben nemcsak régészettel foglalkozik Móra. Neves elődjének, Reizner Jánosnak utódaként a helytörténetet sem hanyagolja el. Gondja van a 18 év óta fölgyülemlett, mintegy 1800 db helyi vonatkozású aprónyomtatvány rendszerezésére (az anyag jórésze társadalmi gyűjtés útján gyűlt össze; az igazgató-főszerkesztő lapjában nem egyszer tett közzé ilyen irányú felhívást). S hogy mennyire jártas volt Móra a város történetében, arról meggyőződhetünk, ha a város feliratát olvassuk az akkori belügyminiszterhez, melyet vele fogalmaztattak meg, midőn Csongrád és Csanád megyék tervezett egyesítése kapcsán a tanács Szeged megyei székhellyé való előléptetését kérelmezi. [Hogy a beadványt elküldték-e, nem tudjuk; a jelzett iratcsomóban, mint a többiek, csupán Móra fogalmazványa (sajátkezű írásával) található.]

33 Ugyancsak ebben a hónapban kerül a múzeum éremtárába, a néhai könyvtár és múzeumi bizottsági tag, Meák Gyula sportérem gyűjteménye, a Somogyi-könyvtárba pedig — vétel útján — Kovács Sándor egyetemi tanár 350 kötetes teológiai könyvtára.

34 Az ez évi harmadik könyvtári- és múzeumbizottsági ülésen, szeptember 19-én, Móra fölveti az épület s egyben a személyzet bővítését, hivatkozva a két intézmény 32 éves fejlődésére és gyarapodására. ígéretet kap ugyan, de csupán azt sikerül elérnie, hogy a könyvtári állás javadalmazása terhére végre szakmegbízottként alkalmazzák Fischof Ágotát, havi 200, Cs. Sebestyén Károlyt és Czógler Kálmánt havi 100-100 korona tiszteletdíjjal, 36 — illetve 18 órás munkakötelezettséggel.

35 Október 15-én hidegre fordul az idő, s az intézetnek nincs tüzelőanyaga. A Somogyi-könyvtár kénytelen bizonytalan időre bezárni. (Az elmúlt évben 5 hónapig volt zárva). A szénkészlet éppen csak annyi, hogy az igazgatói iroda vaskályháját lehet fűteni. Október 21-én 8000 korona államsegély érkezik, de a fűtőanyag elmarad. „Rohanunk a forradalomba .. ." Az év hátralevő idejében az akták között említésre méltót alig találtunk, csupán Mórának a könyvtár részére történő könyvrendeléseit (bécsi antikváriumoktól, a fővárosi Ranschburg cégtől); könyvek jegyzékét; pénzügyi elszámolásokat a Tanács és a Főfelügyelőség számára; november 28-án egy jelentést, hogy Széli András II. könyvtárszolga három és fél évi orosz hadifogság után szolgálatra jelentkezett. Forradalmi átalakulás van, Móra az intézet súlyos gondjai mellett a forradalom hullámaiba veti magát, másirányú foglalatoskodás köti le, az őszirózsás forradalom szegedi eseményeiben való tevékeny részvétel, sőt vezető szerep, amit egyik levele is igazol.

36 Mórának a szegedi Nemzeti Tanácsban betöltött szerepével nem foglalkozom, csupán utalok Péter László megjelenésre váró könyvére, amelyben Juhász Gyula tevékenységét rajzolja meg a két forradalom forgatagában. Művének egyik forrása a Nemzeti Tanácsnak Móra által a múzeumban 1919. február 19-én elrejtett, s mind32 231/1918. szept. 2. 33 259/1918. szept. 16. 34 250/1918. szept. 14. 35 263/1918. szept. 19. 36 323/1918. nov. 4. (1. Dokumentumok 6. sz.). 12* 179