A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

kötve az állattartás, hanem annak határrészeiben is folytathatták gazdasági létalapjuk említett termelési módjait. Nyársapát lakói mindaddig éltek ezzel a termelési móddal, míg a török dúlások nem tették a falut a puszta földdel egyenlővé. Vannak adataink, amelyekből tudjuk, hogy Nyársapát már 1658-ban teljesen elnéptelenedett és a község területét, valamint határának nagy részét Nagykőrös kapta bérbe. Ebben az időben Kőrös a területet mint kaszálót, rétet bérelte.

15 П

д n Abb. 10. kép. A 14. ház alaprajza Grundriss des 14. Hauses A Templom-ér északi partvonulatán, hacsak 25—50 cm-rel is, de alacsonyabb domborzati viszonyokat találunk. Ennek legkiemelkedőbb magaslati része a templommal szemben állott, ahol a tszf, magasság a 103,75 m-t is elérte. A legmagasabb részen mindössze két kutatóárkot ástunk, amelyikből az egyik É—D-i irányú volt, 14,5 m hosszúságban, a másik erre merőlegesen állott és K—Ny-i irányban 16 m volt a hossza. A szelvényrész átlagos szélessége 1,8 m. Átlag 1—1,2 m mélységben -elértük a bolygatatlan talajrészt, viszont a K—Ny-i irányú kutatóárokban még 3 m mélységben is bolygatott rétegeket bontottunk ki. E mélységben kisebb-nagyobb terméskő darabok, tégladarabok kerültek elő, egy szürke kőkorsó töredékével (XXVIII, t. 10., 10a.). A próbaárkokból olyan vakolatdarabok is kerültek még elő, amelyek az egykori épület falszínezéseit bizonyították. A vakolatdarabokon halvány fűzöld és halvány rózsaszínű, tégla- és fehér színezésű festések voltak. Ezeket a darabokat a nagykőrösi Arany János Múzeumba szállítottuk be. A kutatóárkokból szórványosan vaskarika (XXXIV. t. 3.), késpenge töredéke, szürke agyaggolyó, egy kapocsvas és egy 30 X 24 X 24 cm méretű, zöldesszürke színű, puha homokkőből faragott oszlop töredéke került elő. Az említett leleteken kívül nagy mennyiségben voltak edénytöredékek, bögrés kályhaszemek, különböző kályhacsempe töredékek, sőt egy hatkaréjos fenekű, csavarmenetes nyakú, ónszájú, sárga, piros, fehér, kék és zöld vonal és pontdíszítésű üvegedénynek, igen sok és nagyrészt egészen apróra törött 15 Szilády—Szilágyi: Török—Magyar Okmánytár I. 233. s köv. lásd. Éri István Nyársapát története, Budapest 1960. Rotaprint kiadás; Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön, Kecskemét 1943 című munkákat. 71