A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

darabjai is (XXXI. t. 16., 16a.). Egy másik üvegpalacknak vállrésze hatszögletes hasábidomú volt (XXXI. t. 14.), szintén e helyről került elő. A kályhaszemek között reneszánsz ízlésű, mázatlan, vörösre égetett, rozettákkal díszített töredéke is innen való (XXXI. t. 5., 5a.), s egy másik, hasonló töredéken pávafarok, vagy más Abb. 11. kép. A 14. ház melletti kút keresztmetszetei Querschnitte des Brunnens neben dem Haus Nr. 14. madáralak díszelgett, alatta egy hétágú csillaggal (XXXI. 8., 8a.). Ezeket nagyrészt a nagykőrösi múzeumba szállítottuk. Ügy látszott, hogy ez a nagyobb méretű, és valószínűleg terméskövekből épült „kőépületnek", vagy még ahogy munkásaink nyomán magunk is „kastélynak" nevezett épületünk kibontása nagyobb nehézségekkel fog járni. Különösen akkor láttuk ezt, amikor egy olyan ablakszemöldök darabra akadtunk, amelyet homokkőből faragtak ki és talán az ablakrácsok részére négy lyukkal tagolták. (24. ábra, a.). Ugyanígy került elő egy tégla is, amelynek hosszabbik oldalai íveltek (24. ábra, b.) és eredetileg vagy lekerekített épületsarok, vagy kút téglája lehetett. Munkaközösségi tagjainkkal ezután úgy határoztunk, hogy ennek a „kastélynak" kiásását későbbi időkre, akkorra hagyjuk, amikor csupán ennek feltárása a célunk és lesz e munkához elegendő anyagi fedezetünk. Nem célunk, hogy Nyársapát elpusztult községének történetét e helyen ismertessük, ezt már mások elvégezték.

1

" Annyit mindenesetre itt is elmondunk, hogy a község tulajdonosa, a Nyársapáthy család, mint földesúr, a XV. században itt a faluban lakott. Talán nem tévedünk, amikor feltételezzük, hogy ez az épület lehetett az, amelyben a földesúr lakott, hiszen a próbaásatás során az épület nagyságából, vélhető méreteiből következtetve akkora volt ez a „kastély", amely valóban szolgálhatta egy falu urának kényelmét. A próbaásatások még arról is meggyőztek, hogy ezt a területet akár kincskeresők, akár termésköveket, vagy téglákat kitermelők alaposan feldúlták, ill. megbolygatták. Talán nemcsak a templom felmenő falainak, hanem ennek a „kastélynak" tégláit is felhasználták építőanyagul ahhoz a szélmalomhoz, amely a XX. század első harmadában még állott és működött.

17 A Templom-érnek ezen az északi partvonulatán is végeztünk feltárásokat. Szintén a 103 m-es tszf. magasságon, a dombvonulat keleti részén emelkedő kis dombocskán kezdtük meg az ásatásainkat. Itt találtunk rá a 12—13. házakra. 16 Lásd 15. számú jegyzetet. 17 Banner i. m. 140. 72 '