A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Csongor Győző: A Tisza folyó és holtágainak vízi hemipterái és a hínárvegetáció cönológiai vonatkozásai Szolnok és Csongrád között (kivonat)

A TISZA FOLYÖ ÉS HOLTÁGAINAK VÍZI HEMIPTERÁI ÉS A HINÁRVEGETÁCIÓ CÖNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI SZOLNOK ÉS CSONGRÁD KÖZT (Hydrobiológiai tanulmány. — Kivonat) Mint a Magyar Tudományos Akadémia Tiszakutató Bizottságának munkaközösségi tagja, két alkalommal terepbejárást, illetőleg gyűjtéseket végeztem a Tisza Szolnok és Csongrád közötti szakaszán. Célom az volt, hogy a leendő Tiszamonográfia részére összeállítsam a folyó s a hozzá tartozó hullámterek, kubikgödrök, mellékfolyók s a holtágak vízi Hemiptera faunáját. Feladatom időközben bővült a Tisza virágos növényeinek enumerációjával. Ennek megfelelően jó alkalom nyílt arra, hogy megvizsgáljam a szóban forgó vízipoloskák cönológiai szerepét is. Milyen kapcsolat áll fenn az egyes vízi hinár növényszövetkezetek s a bennük élő Rhynchoták között, lehet-e az egyes asszociációkon belül karakterfajokat felállítani, az egyes poloskafajoknak felelnek-e meg speciális hinárállományok, a növényzet mennyiségi eloszlása mennyiben vonja maga után a szóban forgó állatcsoportnak tömeges megjelenését stb. Vizsgálatom kiterjedt a Rhynchoták lárva-állapotainak vizsgálatára is, tekintettel arra, hogy jelenlegi szakirodalmunk nélkülözi a meghatározásnál, összehasonlításnál igen fontos határozókulcsot. (A lárvakutatás ma nemcsak nálunk, de külföldön is egészen kezdeti állapotban van, a krakkói egyetem tanára, Jaczewski, a legutóbb nálunk járt tanítványain, entomológusokon keresztül élénken érdeklődik ennek a problémának hazai állása iránt.) Megkezdtem idevonatkozó vizsgálataimat, melyek eredményét más alkalommal ismertetem. Jelen tanulmányomban csupán a faunisztikai eredményeket közlöm, mert ezen a területen hasonló kutatások még nem folytak. Munkálataimat megkönnyítette, hogy lehetőségem nyílt — a Tisza élővilága tanulmányozása szempontjából legoptimálisabb, júliusi időben — mintegy 23 vízi, vagy vízzel időszakosan elárasztott biotópnak tüzetesebb vizsgálatára. Rendelkezésemre különböző közlekedési eszközök (hajó, ladik, motorcsónak stb.) állottak. A Tisza-expedíció kiszállásain három éven keresztül (1956—1957—1958) összehasonlításokat végezhettem a jelzett szakasztól északabbra, Tiszabecsig, valamint délre, a szegedi Boszorkányszigetig elterülő szakaszok különböző biotópjai között is. A most vizsgált szakasz hullámterének növényzetét néhai Timár Lajos (1. i. m.) már vizsgálta s 5 táblázatban megrajzolta a Szolnok—Szeged közti Tisza szakasz növénytársulásait, azok komplexeit. Magam is bejártam az általa ismertetett felvételező helyeket, valamint még újabb hullámtéri részeket s holtszakaszokat s így tanulmányomban a növényszövetkezetek tagjainak felsorolását mellőzhetem s zárójelben csak azoknak a növényeknek nevét adom, melyek gyűjtési helyemen a vízipoloskahinár cönózis szempontjából lényegesek. 229