A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Juhász Antal: A tiszai hajózás és a szegedi super-mesterség

Abb. 14. kép. Gabonáshajók kirakodása Löschung von Getreidefrachtern tudtunkkal csak Banner János adatközlése ismert a szegedi halászbárka-építésről.

49 Mindketten saját szavaikkal — a mesterműszókat megjelölve — írták le a hajóépítést. Úgy gondoljuk, nem lesz érdektelen ezek ismeretében sem, ha megfigyeljük, hogyan mondták el idős superok a hajó építését.

49 „Első munka a fenék magvetése. Mögállítják a kantárokat, kiterítik rá a fenékdeszkát, mögfaragják, mögvarásolják, letusákolják (odaszögezik ideiglenesen a kantárokhoz). Mikó ez mögvan, rámérik a hajó méretit, ácspiajbássz mögrajzójják, kiközepelik, körülkerekítik. Aztán rárakják a bordákat, elősző a fenékbordákat 70—80 cm-re egymástul, akkó bekötik a hablábakat (oldalbordákat). Két ódalt yinklivassa megerősítik. Mögállítják a hajó fenekit (= hévérekkel fokozatosan fölhajlítják, közben vízzel locsolják), fölállítják az orr- és a fartőkét, kikötözik, hogy ë ne dőjjön. Ezután jön az ódalazás (oldaldeszkák fölszögelése). Elősző a mederdeszkát (= legalsó oldaldeszka), töszik föl, azután a prémöt (= felső deszka), úgy haladnak aztán alúrú főfelé. Az ódaldeszkákat elősző az orr- vagy fartőkéhön szögezik, úgy hajlítják a közepe felé. Közbe sokszó pihentetni köll a fát. A tőkék olyan zsilipösre 48 Betkowski Jenő folytatott gyűjtést Szolnokon ebben a témakörben, de a hajóépítésre vonatkozó gyűjtéséből eddig csak a superok mesterségszókincse jelent meg. (A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Magyar Nyelvőr, 1952. 219—22, 363—67, 1953. 109—114.) összehasonlító anyagként rendelkezésemre állt még Sólymos Ede bajai kéziratos gyűjtése, amelynek elküldéséért ezúton is köszönetet mondok. 49 Adatközlők: Bába Antal super, ökrös János super (szül. 1898.) és Förgeteg József :super. 139