A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Juhász Antal: A tiszai hajózás és a szegedi super-mesterség

Abb. 13. kép. Épülő halászbárka a szegedi híd alatt Eine im Bau befindliche Fischerbarke unter der Szegeder Brücke A század végén már csak 5 super gazda működött, kb. 150 munkással.

39 A hajókivitel a Balkán felé irányult: Beszarábia, Bulgária, Románia és Szerbia volt a külföldi piac.

40 1892-ig Etsedy Ferenc, ifj. ökrös József és Privinszki János készítettek hajókat külföldi kereskedőknek, 1893—94-ben csak Etsedy Ferenc és ifj. ökrös József, 1895—1902-ig Boros Ferenc, Etsedy Ferenc, ifj. ökrös József és Tóth Ferenc. 1902ben ismét csak két hajókiviteli cég működött: Boros Ferenc és Etsedy Ferenc, ezután a hajókivitel megszűnt."

1 Ebből arra következtethetünk, hogy 1903-tól új fahajó (itt elsősorban bőgőshajóra gondolunk) egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán készült a szegedi Tisza-parton, és a hajóácsok munkája csupán javításokra szorítkozott. „A hajók egy része vétel útján lement szerbiai meg romániai hajósgazdák kezébe — írja Tömörkény 1906-ban — új pedig nem igen készül. Inkább javítások történnek, mert a hajó alja könnyen romlik. Ilyenkor a partra viszik a hajót, fölpeckelik s a feneke alatt hanyatt fekve dolgoznak a superok . . ."

42 38 Saját gyűjtés. Adatközlők: Lippai Imre (szül. 1876.) és Etsedy Mihály (szül. 1879.) — Vö.: Juhász Antal: Régi szegedi foglalkozások nyomában. I. Superok. Délmagyarország, 1958. nov. 26. 39 Kulinyi i. m. 611. 40 A szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület évi jelentései. Szeged, 1893—94—95— 96—97—98, 1900—1901, 1902, 1903. 41 A szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület évi jelentései alapján. Szeged, 1893, ... 1903. 42 Tömörkény István: Szegedi vízenjárók. Népr. Ért. 1906. 193—202. 137