A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

ben levő Szarvas homokbányából zsugorított csontváz mellől újabb kőkori típusú kis talpon álló edényke került elő, amelyet a helyi iskola őriz. 89. Tarnabod, hevesi j. Lelőhelye Kisbérek dűlő kenderföldek. A lelőhely a Tárna régi medre mellett fekszik. Patay Pál és Kalicz Nándor által begyűjtött jellegzetes vonaldíszes kerámia az MNM. R. O.-ba került.

113 90. Mezőtárkány, füzesabonyi j. A lelőhelye a halastó környéke. 1936-ban került a MNM. R. O.-ba az a cseréptöredék, amelyen szegletes zárt mélyített vonaldísz között tűzdelt pontsor látható.

84 Békés m. 91. Dévaványa-Berekbalom, gyomai j.

85 Bereczki Imre gyűjtő több neolitkori lelőhelyet tart számon részben Frenyó orvos, részben saját gyűjtéséből. Az anyag nem mindig elégséges .a pontos kormeghatározásra, ezért Gabonási Érpárt, Sártó lelőhelyeket nem vesszük fel. A Berekhalomról néhány vonaldíszes kerámiához tartozó cserép van a helyi gyűjtőnél. 92. Endrőd, gyomai j.

86 Közelebbi lelőhelye a riagylaposi népház. Móra Ferenc szerezte az anyagot Fecskés Nándortól; a szegedi múzeumban van. Banner a későszalagdíszes kultúra lelőhelyének tartja. 93. Körösladány, szeghalmi }.

87 A szórvány telepanyagot Petróczy József gyűjtötte és ajándékozta az MNM. R. O.-nak ltsz: 16/1946. cserépnapló. Az anyagból meandrikus díszű .edényfenék, kétsoros bemélyítéssel képzett edényperem és csőtalptöredék jellemző, amelyen párhuzamosan futó kettős vonaldíszítésből pontsordísz indul ki. 94. Köröstarcsa, békési j.

88 Lelőhelye a község területén levő kisebb magaslat, amelyen nagy kiterjedésű őskori lakótelep terül el. Implon József bronzkori ásatásának legalsó rétegéből Gallus Sándor 7 neolitikus cserepet gyűjtött be, s helyezett el a MNM. R. O.-ban. Ltsz: 1938. 45. 1. Az egyik töredék festett fekete rácsmintájával a herpályi kultúrába tartozik, a többi, perem alatti kétsoros bekarcolással a vonaldíszes kerámiára jellemző. 95. Mezőgyán, sarkadi j. Földmunka során közelebbi megjelölés nélkül került be a Déri Múzeumba néhány töredék. Ltsz: 20/1943. A cserépanyag vonaldíszes jellegű, fekete és sárga tónusban. A házi kerámiában a hólyagos dudor, mélyített dísz is szerepel. Az alacsony csőtalp igen gyakori forma. Mezőgyán-Szőlőskert lelőhelyről edény is került a múzeumba (ltsz.: 1/1946. 4.); hasas fületlen csupor, alacsony hengeres nyakkal. Igen jó anyagú, fénylő felületű. 96. Szarvas.

89 3 lelőhelyet tart számon az irodalom, amelyek a vonaldíszes kerámiába tartoznak: Szarvas-Ótemető, Szarvas-Érpárt, Szarvas-Belterület. Csongrád m. 97. Szentes-Berekhát. 1897-ben tiszai kultúrába tartozó cserépanyag került a szentesi múzeumba. A töredékek között két vastagfalú edényoldalon íves karcolt párhuzamos vonaldíszítés a vonaldíszes kerámia stílusát mutatja. 98. Szentes-Jámborhalom. Húsvörös bevonatos meanderdíszes tiszai kultúra anyagában találunk néhány töredéket, amelyet a vonaldíszes kerámia stílusát mutatják. Az egyik vastagfalú csőtalptöredék, amelyet 3 párhuzamos karcolás díszít (VIL 11.). A másik behajló szájú edény profilja, amelynek nyakán bemélyítés fut körbe, ebből kiinduló függőleges bekarcolt csüngődísszel (VII. 12.). 83 Adattár 175. T. II. 84 Adattár 131. T. II. 85 Adattár 24. D. I. 86 Banner J.: Kőkori élet Békés megyében 45. 87 Kutzián L: MM. 50. 88 Adattár 101. K. III. 89 Arch. Ért. 1915. 11—43., Banner J.: Dolg. 1931. 68—71., Banner J.: Kőkori élet Békés megyében 39—40. I. t. 1—27., Tompa F.: 25. Jahre 14 t. 1—9. 43