A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

3. Csésze töredéke, oldalán függőlegesen átfúrt füllel, magassága 8 cm. Ltsz: 53. 136. 2. 4. Vékony falú fényes felületű sötétszürke fazékalakú edény (V. 11.). M: 16, Szá: 13.5, Eá: 5,5 cm. Ltsz: 53. 136. 7. 5. 2 db vastagfalú hólyagbütyök. Ltsz: 53. 136. 3. 6. Csöves talpú tál alja, vastagfalú, alján két kis átfúrás látható. M: 8,8 cm. Ltsz: 53. 136. 4. 7. Tűzdelt díszű vörös színű oldaltöredékek. Ltsz: 53. 192. 5—6. 8. Díszítetlen bombaalakú edény töredéke. Ltsz: 53. 136. 8. 9. Nyakas bombaalakú edény töredéke, vállán füllel. Ltsz: 53. 136. 9. 10. Kaptafa alakú csiszolt kőbalta töredéke, hossza 11, Sz: 3,7 cm. Ltsz: 53. 136. 10. Az anyag telepre utal. A formák a bükki kultúrára jellemzőek, de a díszítés a tűzdelés, a belülről kinyomott nagy bütykök a vonaldíszes kerámiához kapcsolja a leletegyüttest. 84. Bogács-Hintóvölgy, mezőkövesdi ;.

79 Petróczy József felszíni gyűjtéséből került az anyag MNM. R. O.-ba (Ltsz: 6/1946), amelyet Kutzián Ida ismertetett. A közölt anyagban szerepel egy csőtalp töredék, párhuzamos hullámos karcolással és egy valószínűleg talpas tálhoz tartozó peremtöredék kettős vonalú záródíszes, íves karcolással, további egy 4 mezőre osztott szegletesedő formájú töredék, szegletes és íves vonaldíszítéssel. A még közöletlen anyagban teljesen azonos csőtalptöredékek találhatók ékalakban összefutó karcolással s jellegtelen peremtöredékek, karcolt záródísszel. 85. Mezőkeresztes-Csincsetanya, mezőkövesdi j. Közelebbi lelőhelye a lengyelpusztai homokbánya. Rozsnyói Márton felszíni gyűjtéséből az alábbi leletek kerültek a miskolci múzeumba : 1. Edényperem, kétsoros mélyített körbefutó záródísszel, amelyhez egyenes és ékalakú bemélyített vonaldísz kapcsolódik (V. 1.). 2. Edényfenék töredék az oldalán mélyített zeg-zug vonallal (V. 2.). 3. Edényoldal töredék karcolt rombuszmintával (V. 3.). A cserepek közepes kidolgozásúak és szürkés színűek. Ltsz: 53. 104. 1. 86. Súly,

80 mezőkövesdi j. Közelebbi adatok nélkül 1910 év előtti gyarapodásból találunk e helyről leleteket a miskolci múzeumban; ltsz: 53. 146. 1—7. Az anyagban nyakas bombaalakú edény töredékei, csövestalpú tál része, tűzdelt díszű cserepek és hólyagos dudor található ujjbenyomással. 87. Muhi, mezőcsáti j.

SÍ Közelebbi lelőhelye a Kocsmadomb. Az 1930. évi szkítakori ásatáskor részben a sírok töltelékföldjéből, részben a sírok fölötti rétegből és kutatóárokból előkerült őskori cserepek adják az anyagot. Miskolci múzeum 53. 112. 1—2., 53. 113. 1—2., 53. 115. 1—6. ltsz. Az első sírból 3 db közepes kidolgozású vonaldíszes kerámiára jellemző íves karcolt cserép (V. 4—6.) és egy Bükk III jellegű töredék került elő. A sír töltelékföldjéből további vonaldíszes töredékeket (V. 7.), kovaszilánkokat, illetőleg pengetöredékeket tart számon a leltár. A 4. sír földjéből is került elő durva kidolgozású bükki jellegű cseréptöredék. A szkíta temető ásása közben bekerült szórványanyagban 3 csiszolt kőbalta, 33 vonaldíszes és 2 lécdíszítésű cseréptöredék, továbbá egy kis edény szerepel a leltárban. Heves m. 88. Tárnáméra, hevesi j. Patay Pál a község D-i részén levő vályogvető gödörben vonaldíszes kerámia lelőhelyéről tudósít.

82 A Tárna régi medre mellett fekszik a lelőhely. A község79 Kutzián L: MM. 1946. 50—51. 80 Borsod-Miskolci Múzeum ismertető katalógusa, Miskolc, 1902. 80. 81 Adattár 135. III. 3. 82 Adattár 312. T. IV. 42