A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

76. Miskolc-Fűtőbáz. 77 Az anyag Gálfy F. 1900 és Leszih Andor 1936. évben végzett ásatásából származik s összetételében a miskolci múzeum legjelentősebb anyaga. Ltsz: 53. 101. 1—39. A telepanyagban uralkodó díszítési mód az íves zárt vonalvezetés, a vonalközö­ket kitöltő tűzdeléssel. A kevés bükki jellegű anyag a Tompa-féle B. II— III. stílust kép­viseli. Legjelentősebb lelete a lapos meanderekkel díszített női idol. 77. Miskolc, Görömbölytapolca-Vizesbarlang. A barlang a fürdő mögött fekszik. 1939­ben Megay Géza végzett benne kisebb ásatást. Az anyag a miskolci múzeumban van: ltsz.. 53. 66. 1—19. A háború pusztításából megmaradt kevés leletanyag összetétele miatt fontos, mert a bükki és vonaldíszes stílusú töredékek keverten fordulnak elő. Legjellegzetesebb a szürkéssárga színű peremtöredék, karcolt spirálmotívummal (VI. 1.). A vastagabbfalú töre­dékeken kettős hullámvonaldíszt (VI. 5.), íves karcolásokat (VI. 3.) találunk. Néhány vasta­gabb falú töredék a szilmegi csoport felé mutat. Ezek között sajátságos egy vörösesszürke töredék, a perem alatt függőleges rovátkolással és az oldalán hosszú függőleges benyomott léc­bordával (VI. 10.). Gyakori a cserepeken a 3—4 cm hosszú lécborda. Az egyik oldaltöre­déken függőlegesen álló bütyök van, amelyet félkörös plasztikus dísz vesz körül (VI. 9.). A fülek között a kis nyílású vízszintes fülek is jelentkeznek (VI. 4.). Megtaláljuk az anyag­ban a hólyagos dudort is (VI. 2., 11.). Képviselve van az edény egész felületét kitöltő sorban elhelyezett csípett díszítés is (VI. 6—8.). A kísérő finom kidolgozású anyag a Bükk II stílusát követi, de feltűnően gyakori a spirálmotívum (VI. 12—15.). A vastagabbfalú töredékek között itt is fellép plasztikus díszítés (VI. 9.) és gyakori a peremlyukas edény (VI. 16.). A leletanyag alapjellegében vonaldíszes kerámia, igen erős spirál motívumokkal. 78. Miskolc-Szirma. Közelebbi lelőhelye a Fáskert. Halász Vince és E. Szabó Barna ajándékoztak edénytöredékeket a miskolci múzeumnak 1946-ban. A töredékek között jelleg­zetesek az ujjcsípéssel díszített töredékek, a lapos bütyökfogók és a vonaldíszes oldaltöredé­kek. Ltsz: 53. 148. 1—2, 53. 149. 1. 79. Bükkaranyos-Földvár, miskolci j. E lelőhelyről egy töredéket őriz az MNM. R. O. 11/1939. cserépleltári szám alatt. A vörösszínű edényoldal nagy edény nyaki részéből szár­mazik, háromágú benyomott plasztikus csüngődísszel. A díszítési mód a vonaldíszes, különö­sen a szilmegi anyaggal mutat egyezést. 80. Mezőcsát, mezőcsáti j. 1931-ben Lengyel Andor ajándékozott a miskolci múzeumnak egy edénytöredéket, amelynek felületét sűrű körömbenyomások fedik. Jellege a bükki kultú­rával együtt jelentkező vonaldíszes sajátságokra utal. Ltsz: 53. 362. 1. 81. Tiszadorogma, mezőcsáti j. A tiszadorogmai védőgát építésekor Balthesz Richard talált néhány cserepet, amelyet a Déri Múzeumnak ajándékozott. Ltsz: 1932/1934. A csupán néhány cserépből álló szórványos anyagban a vonaldíszes és a tiszai kultúra hatását mutató anyag van. 82. Bogács, mezőkövesdi j. Közelebbi lelőhelye Kútivölgy. A szórványnak minősülő anyag­ban a Tompa által protobükkinek nevezett darabok az uralkodók. 13 töredéken vonaldíszítés látható, közöttük 1 vörös festésű. Az anyagot Petróczy József ajándékozta a miskolci mú­zeumnak; ltsz: 53. 134. 1—2. 83. Bogács-Pazsagpuszta. 18 Az uradalmi intézőlak mellett találták, illetőleg ásták ki az. alábbi leleteket, amelyek Kiss Dezső ajándékaként kerültek 1936-ban a miskolci múzeumba. 1. Bomba formájú edény a perem alatt hegyes kiöntővel. A perem alatt és a has vonalon 4—4 kerek bütyök van. Az edényt az alsó bütykök vonaláig tűzdelések borítják (V. 10.): M: 18, Szá: 10,2, Fá: 9,3 cm. Ltsz: 53. 135. 1. 2. Nyakas bombaalakú edény töredéke, vállán füllel. Ltsz: 53. 136. 1. 77 Borsod-Miskolci Múzeum ismertető katalógusa, Miskolc, 1902. 78—79. 78 Adattár 316. B. IV. 4L

Next

/
Thumbnails
Contents