A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

Borsod m. 73. Bodrogkeresztúr, szerencsi }.

тл Tompa a legjelentősebb lelőhelynek tartja, ahol a bükki kultúra több lelőhelyen is előkerült vonaldíszes kerámiával együtt. Lelőhelyek: 1. A bodrogkeresztúri rézkori temető alatti réteg. 2. A halomban, hulladékgödrökben. 3. Széchenyi Ernő parkjában. 4. Parktól 2 km-re telepnyomokkal. 5. Henyehegy teteje, ahol Bella L. és Hillebrand J. obszidián és szilex műhelyt talált,. kerámia nyomaival. Az anyagot az MNM R. O. őrzi 8/1924. ltsz. alatt. Ez az anyag a rézkori temető területéről került elő. Tompa anyagközlése teljesnek mondható. Kiegészíteni talán a nem közölt anyagphalluszokkal lehetne, amelyek átfúrták. A leletanyag a Tompa által felvett mindhárom stílust felöleli. Kihangsúlyozásra érdemes, hogy a vonaldíszes stílusú cserepeken is meg van a festés, teljesen azonos módon, mint a Bükk II—

III. stílusú edényeken, feketesávos festéssel.

74 1934-ben került be Váraljai Ferenc gyűjteménye a MNM R. O.-ra. Váraljai Bodrogkeresztúr környékén gyűjtött és az ajándék 47/1937. ltsz. alatt Bodrogkeresztúr környéke alatt került bevezetésre. A BÜKK II jellegű cserepek mellett szegletes formákból származó vonaldíszes edénytöredékek és festett cserepek találhatók. 74. Szerencs-Hajdúrét, szerencsi j.

75 A miskolc—sátoraljaújhelyi út építésénél a Szerencs patakon átvezető út mellett emelkedő magaslaton rézkori sírok kerültek felszínre. A temető' mentési munkái során jelentős anyag került a miskolci múzeumba, amely e művelődési körbe sorolható. A további leletmentés során az előbbi lelőhelytől 5—600 m-re egy másik kis emelkedésen előkerültek a kultúra cserepei. Úgylátszik, a település központja a híd melletti magaslat volt. A lelőhelyről előkerült anyag 53. 173. 1—18, 53. 147. 1—11, 53. 176, 1—4, 53. 177. 1, 53. 355. 1—4., 53. 358. 1—5, ltsz. alatt található. A cserépanyag egységes összetételű, uralkodók a vastagfalú töredékek, vörös színben. A díszített töredékek többségét zárt szegletes bemélyített karcolás jellemzi (V. 8—9, 12—15.), amely gyakran váltakozik hullámos vonalvezetéssel is. A díszített darabok közül stílusában elüt egy durvább falú, szemcsésebb agyagból készített töredék, amelyet egészen primitív 3 vonalból álló mélyített vonaldísz és ehhez csatlakozó két vonalból álló háromszög díszít. E díszítési forma a bodrogzsadányi telepanyagban fordul elő. A díszítetlen töredékek között tál és bütykös oldaltöredékek a leggyakoribbak.. A töredékek legnagyobbrészt csőtalpas formákból származnak. 75. Vadna, putnoki j.

76 Lelőhelye a Vadnától Dubicsány felé vezető út melletti agyagkitermelő gödör, ahonnan 1950-ben zsugorított csontváz került elő 6 edény és állatidol melléklettel. (Miskolci múzeum Ltsz: 53. 55. 1—8.). A mentőásatás során Megay Géza a vonaldíszes kultúra lelőhelyét találta meg keverten bükki jellegű anyaggal. A telep és a sír anyaga egyezésük alapján összetartozó. 73 Tompa F.: AH V. 6. 22—23. I. 5—8, 11. II. 8. 74 Tompa F.: Arch. Ért. 1927. 23. 39. 41, 1—4. 75 Banner J.: Péceler Kultur АН 30. 104. — A bükki kultúra bázisterületére eső lelőhelyek közül csak azokat vehetjük fel, amelynek anyagában vonaldíszes kerámia tisztán, vagy jellegében dominálóan jelentkezik. Alig van olyan lelőhely, ahol a vonaldíszes kerámia anyaga nem lenne képviselve. A szórványanyagban elsősorban a bükki jellegű anyag a hangsúlyozottabb, ezért felvételét mellőzzük. Lelőhelyek: Hernádkak, Hernádnémeti, Abaújkér, Boldva

; Alsóhomok, Kistokaj, Bodrogzsádány, Megyaszó-Kistanya, Megyaszó-Komáromi domb, Megyaszó-Csákó, Vis, Tállya, Miskolc-Zsarnai tanya, Miskolc-Repülőtér, Miskolc-Kinizsi u.,.. Miskolc-Sajópart, Kazincbarcika, Hejőcsaba, Abaújkér. 76 Korek J.: MME. 1957. 14—24. 40