A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

tesen álló bütyökfogantyúk ujjbenyomással tagoltak. A fülek formája inkább szegletesedő, vastagok, átlyukasztasuk kicsiny. Gyakori a hólyagos dudor alkalmazása (2. kép). Vörössárga színű anyagban a nagyméretű dudorok jelenléte a kultúra ismertető jegyének éppoly fontos típusa, mint a karcolt vonaldísz. A gazdag kőszerszám anyagban a kaptafa alakú kőbalta van túlsúlyban, a kisméretű hasonló alakú vésők mellett, de találunk az anyagban 3 kisméretű trapézalakú és 3 átfúrt csiszolt kőbaltát is. Néhány pattintott szilánk és egy juhcsontból készült csontár egészítik ki a lelőhely anyagát. 12. Szászberek—Bogárzó, szolnoki j.

16 Lelőhelye az alsószászbereki határrészen levő Bogárzó nevű domboldal. E lelőhelyről Balogh Béla 14 kőbaltát gyűjtött be, köztük egy liditbői készült 18 cm hosszú kaptafaalakú, szépen csiszolt példányt és néhány a felsőszászbereki lelőhely anyagával teljesen megegyező cserepet. Előkerült még egy kettős csonkakúpformájú, sárga színű edényke. Feltűnően kis szájnyílású (1,5 cm) edény, sárgás vöröses színű, magassága 6,1 cm. E lelet Balog Béla magángyűjteményében volt, de a szolnoki múzeumba nem került be. 13. Törökszentmiklós, Tenyősziget, szolnoki j.

17 A mezőtúri út mellett levő „Sziget" a Tiszameder külső partján levő dünetető. Sőregi J. ásatása a bronzkori urnatemető alatti rétegből. Sőregi az idézett jelentésében a 26. lapon közli a temető térképét, amelynek egyik sírja alatt tűzhelyet talált. A tűzhely mélysége 140 cm, vastagsága 72 cm, átmérője 120 cm. A tűzpad 72 cm szokatlan elképzelhetetlen vastagsága inkább azt sejtteti, hogy olyan hulladékgödör lehetett, amely sártapasszal, hamus földdel töltődött ki. A Sőregi által közölt leletanyag a legtisztább tiszai díszítőelemeket és formákat képviseli, de találunk a töredékek között a vonaldíszes kerámia körébe utalható díszítéseket is. 14. Tiszaroff, kunhegyesi }. Közelebbi lelőhelye az Alsóréti szakadó part. Az anyag Petróczy József felszíni gyűjtéséből származik, MNM őrzi 15/1947. ltsz. alatt. A cserépanyag a vonaldíszes kerámia és a tiszai kultúra kevert sajátságait mutatja. Az anyag a vonaldíszes kerámiának olyan keveredését mutatja, amelyben az uralkodó elem még a vonaldíszes kerámia íves és szegletes mélyített vonalvezetése, de rajta a tiszai sajátságok erősen kiütköznek, A nyúltabb, hordóformájú edények (II. 3.) és a benyomott bütyökdísz (II. 1, 2, 9) a jellemző. Jellegzetes vonaldíszes sajátosság a plasztikus benyomott rátett dísz (II. 4, 6) és a függőleges, vízszintes túzdelés (II, 2, 5). A fiatalabb vonaldíszes kerámia függőleges vonalkákkal megszakított stílusa is képviselve van (II. 7.). A bükki kultúra kisméretű beütését egy meandroid díszű peremtöredék (II. 8.) s egy igen kisméretű kiöntőcső jelzi (II. 10.). A leletanyag legközelebb áll a Folyás-Szilmegen feltárt telephez. A cserepek színe, kopottsága és a vörös festés nyomai is a szilmegi anyaghoz kapcsolja. 15. Tiszaörvény, tiszafüredi j. Közelebbi lelőhelye a temetődomb, ahonnan jellegében a tiszai kultúrához tartozó telep cserepei között néhány lineáris díszű töredék és szilmegi színezetű cserép is van. A leleteket a MNMRO őrzi 1/1943. cserépleltári szám alatt. 16. Tiszaigar—Csikóstanya, tiszafüredi j.

18 Lelőhelye az Erdőmajortól DNY-ra levő 90 m-es magassági pont és a Tiszaigar—tiszaörsi országút tiszaigari hídfő közti egyenes felező pontja. Gátépítési munka során Szabó János sírokat és neolitikus telepnyomokat tárt fel. Az ÉK irányú dombhát a Tiszaderzs-cserközi puszta, Tisza holtágnak egy morotvája veszi körül. A domb alig 100 m-re fekszik a vízparttól, legmagasabb pontja 90,1 m. Az ásatás szelvényében 30 cm-re jelentkeztek a cseréptöredékek, s a felület ÉNy-i sarkában kagylóréteget észlelt az ásató. E réteg 60-tól 76 cm mélységig tartott. 78 cm mélyen égett vöröses föld és szénréteg mutatkozott. A réteg 120 cm mélyen tűnt el. Alakja szabály16 Adattár 68. Sz. I. 17 D. M. Ê. 1939—40. 24—30. 18 Adattár 243. T. III. 23