A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Szelesi Zoltán: Károlyi Lajos

Mert tudatos törvényszerűség nélkül csak pusztán rejtélyes érzésre utalni a művészt, szellemi öngyilkosság, s oly értelmes lénynél, mint az ember, képtelenség. Ez történt korunkban s az eredmény kiábrándító. Mert értelmet és érzést semminemű munkánál erőszakosan szét nem választhatjuk. A már egyszer kifejezésre juttatott törvényszerűség pedig megszűnik rejtélyes lenni, mert öntudattá lett örök időkre, azon változtatni nem lehet. A törvény egy, egyéni érzések szerint máskép és máskép csavargatni, alakítani képtelenség, az előtt mindenkinek meghajolni kell. Ez ad megnyugvást az igazságban; ezért olyan nyugtalan a modern művészet, mert kizárta a törvényt. Azért követelem mindenben a tárgyilagosságot, azaz az egyéniségnek teljes megszűnését. Erre törekszem. S, hogy ezt a célt elérjem és megközelítését magamban minél inkább fokozzam; a következő rendszert követem: A festőművészi ábrázolás történhet: 1. a természetet utánozva öntudat nélkül; 2. a természet közvetlen impressiója alatt felfogva a természet törvényeit; 3. képzeletből egy vett impressió után; 4. impressió nélkül. Az elsőhöz kell legkevesebb, az utóbbihoz legtöbb öntudat. Aki semmi közvetlen külső hatás alatt állva, vissza tudja adni a természet törvényeit, az ismeri azokat. Aki mankó nélkül tud járni — az tud járni. S csak az tud. Aki súgó nélkül tudja szerepét, az tudja. És csak az tudja. S, aki impressió nélkül tud festeni, csak az tud. Ez az én művészi hitvallásom. Erre törekszem. Ez az út nem a legrövidebb ugyan, de a legtöbbet ígér, a legnagyobb kincset, a természet törvényeinek biztos tudatát. S, e tételek igazsága oly átható, hogy nem zavar meg semmiféle irányzat s gondolatmenet s egész életem munkája ezen ideális irány kifejlesztése lesz. Felhasználok mindent, mit a modern természettudományok nyújtanak és a festőművészetet alkotó elemeket ezek alapján kutatom: 1. Az egységet, a hangulatot, mely egy-egy jelenségkörnek önálló karakterét mutatja s mint ilyen a legnagyobb körű igazság, első követelménye a műnek. 2. Egy nagyobb körben eloszló fénymennyiség értékét a tónust, azaz egy-egy tárgynak külömböző megvilágítás alatt való fényértékét. 3. Egy tónusban lévő tárgy elhajló síkjának fényértékét (valeur) az ábrázoló geometria -alapján. 4. Árnyékszerkesztést. 5. Szerkezettant. 6. Látszattant, ugyanabban. 7. Jellemet a természetrajz alapján kutatva, a jellem megjelenés kényszerűségének okát s azon viszonyt, mely a jellem és megjelenési formái között fennáll. 8. A színt, fizika s kísérletek alapján. 9. A tömegek elosztását stb. Végre, mivel az ember nemcsak értelmi, hanem erkölcsi lény is — és ami a legfőbb, minden munkánk belső mivoltunk külső formája —, törekszem belső lényemet emelkedettebbé tenni, hogy bensőmben a természet fenséges arca visszatükröződhessen. Törekszem: 1. jóakaratra. 2. tisztaságra. 3. engedelmességre. 4. személyemre vonatkozólag tudatosan választott szegénységre. 1. Jóakaratra azért, mert minden igazságra való törekvéshez szükséges buzgóságot és türelmet adja, amire annyira rászorul a küzdő. 154