A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Juhász Antal: Vízimalmok a szegedi Tiszán

finomabb lisztet tudtak őrölni. A liszt a lefolyókán jutott a malomkövek közül a kőpad melletti lisztládába, vagy egyenesen a zsákba. Ha a garagyból elfogyott a gabona, megszólalt a garagy aljához erősített csengő és figyelmeztette a molnárt, hogy ismét fel kell önteni. A vízimalmok a gabonát „egy tallóra őrték mög",

37 azaz nem választották külön a lisztet a korpától. Ezért a vízimalomban őrölt lisztet kenyérsütés előtt meg kellett szitálni. A szitálás már otthoni munka volt és az asszonyok végezték. Az egyfából kifaragott teknőn két rudat fektettek keresztül, ezekre rátették a szitát, és a korpás Abb. 3. kép. A hajóház belseje Schiffinneres lisztet mind átszitálták. A liszt áthullott a szitán, a korpa fennmaradt. Ha kalácsot sütöttek, a lisztet egészen sűrű ún. sejömszitán szitálták meg. A legutóbbi időkben már voltak olyan vízimalmok, ahol a megőrölt lisztet rögtön meg is szitálták. A leleményesebb, újításra fogékonyabb vízimolnárok a szitát a le folyóka alá. tették, úgyhogy a kövek közül kijutó liszt mindjárt átszitálódott. A szitát ferde síkban helyezték el, így a fennmaradó korpa lefolyt az aljára, és minden mozgatás nélkül folyamatosan átszűrődött a lefolyókán lehulló liszt.

38 A vízimalmokban használt finom selyemszitát pitliszitának is nevezték. Érdekes, hogy a legtöbb vízimolnár még az 1900-as években sem vezette be a szitálást, pedig mindenképpen hasznos lett volna, mert pótolta a fejlettebb technikai eljárást. Az újítástól való idegenkedés talán azzal magyarázható, hogy a szitálást nem a saját feladatuknak tekintették, hanem a régi szokáshoz híven elsősorban házi munkának. Másrészt az öregek elbeszéléséből kivehető az is, hogy az őrletők legtöbbje nem igényelte a korpás liszt megszitálását, mert megszokta és szerette a korpás lisztből sütött kenyeret. Az öregektől tudjuk, hogy a vízimalmok nagyon jó lisztet őröltek. „Olyan magos, púpos kenyeret sütöttek abbul a lisztbül, hogy olyat nem övött azúta se a nép ..." - mondják az idősebb asszonyok. Általában a 70-80 évesek között gyakori az a vélemény, hogy a vízimalmok jobb lisztet őröltek, mint a gőz- vagy szélmalmok, mert malomköveik lassabban forogtak, mint amazoké, 37 Biacsi János földműves, Tápé. 38 Palotás László földműves. 137