A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Gazdapusztai Gyula: Néhány Tiszamenti bronzkori lelet

e) Az előzővel megegyező, hosszú csonkakúpos nyakú, kis egyfülű kancsó. Anyaga, technikája gyenge. Feketésszürke (XIX. t. 4.). 5. Hódmezővásárhely—Kökénydomb, 4. sír.

7 Ugyancsak az 1941. évi ásatás alkalmával került felszínre.

8 A zsugorított csontváz egyetlen melléklete az alábbi •edény volt: a) Profilált testű, díszített fazék. Pereme kihajlik, rövid, széles nyaka csonkakúp alakú. Vállát körbefutó borda jelzi. Fordított csonkakúpos hasán kétszer ismétlődő, arányosan elhelyezett, egymásba tett, plasztikus V-alakú dísz van. Kerek, lapos talpon áll. Anyaga, égetése közepes. Sötétszürke (XIX t. 8.). 6. Hódmezővásárhely^{ismeretlen lelőhely. 1957 elején ajándékozás révén kapta a Tornyai János Múzeum az alábbi három edényt. Az ajándékozó csak annyit tudott •eredetükről, hogy egy lelőhelyről és a város határából származnak: a) Nagyobbméretű, egyfülű kancsó. Pereme enyhén kihajlik. Hosszú, csonkakúpos nyaka van. Rövid szalagfüle ezen foglal helyet. Vállát körbefutó, besimított vonal hangsúlyozza. Nyomott gömbhasa van. Talpán, amely alig válik el az edénytesttől, a készítéskor, vagy égetéskor alászórt növényi anyag

9 (nem fonadék!) lenyomatai látszanak. Anyaga, technikája közepes. Vörösreégett, valószínűleg utólagos égést is szenvedett (XIX. t. 6.). b) Kisebbméretű, egyfülű kancsó. Pereme kihajlik, hosszú nyaka hengeres. Ezen ül kis szalagfüle. Vállát bemélyített, körbefutó völgyelés jelzi. Nyomott gömbhasa van, feneke elválik az edény testétől. Anyaga, technikája közepes. Fekete (XIX. t. 7.). e) Kihajló peremű, kisméretű, egyfülű kancsó. Nyaka hengeres. Kis szalagfüle ezen foglal helyet. Nyomott gömbhasa van. Feneke nem válik el az edénytesttől. Anyaga, technikája gyenge. Szürkésbarna (XIX. t. 9.). Ezekben a leletegyüttesekben az egyfülű kancsókat tarthatjuk vezető típusoknak. A kancsókat a következő formaváltozatokra oszthatjuk fel, amelyekből azok időrendi helyzete és kapcsolataik könnyebben felismerhetők: 1. kisméretű, kettős csonkakúpos alsótestű példányok, 2. öblöshasú, nagyobbméretű darabok és 3. hosszúnyakú, nyomott gömbhasú edények. Az első csoportot a kökénydombi 1. tűzhely edénykéi (XIX. t. 1—4.) és a szentes-berki sír kisebb kancsója (XVIII. t. 7.) képviselik. Ezeknek analógiáit területünkön ' többfelé is megtaláljuk, pl. a szőregi bronzkori temető négy hamvasztásos sírjának

10 mellékleteiben, a hódmezővásárhelyi Barci-rétről előkerült hasonló edényben

11 és az ugyané területen lévő Hunyadi-halom egyik kancsótöredékében.

12 Területünkön kívül a nagyrévi csoport számos lelőhelyén

13 is előfordulnak, de nem hiányoznak a rézkori, harangedény kerámia kísérőleletei közül sem.

14 Patay Pál éppen ebben a típusban ismerte fel a kétfajta edényművességet összefűző láncszemet.

15 7 A lelet hasonló módon került elő és sikerült azonosítani. 8 Banner J.—Korek J., i. m. 29. 9 L. Csalog J., Arch. Ért. 83. (1956), 183. 10 Folitiny I., Dolg. 17. (1941), 38., 39., 40., 42 és az ott hivatkozott táblák. 11 Banner J., Arch. Ért. 1941, VII. t. 19. 12 Uo. VII. t. 11. 13 Patay P., Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Diss. Pann. Ser. II. No. 13, (Bp. 1938), 29. 14 Uo. I. t. 9—11. 15 Uo. 22. 6 81