A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Gazdapusztai Gyula: Néhány Tiszamenti bronzkori lelet

Másik edénycsoportunk, amelyhez a vata-tanyai síredény (XIX. t. 10.), a szentes-berki sír nagyobb kancsója (XVIII. t. 8.). és az ugyancsak szentesi Jaksorpartról származó töredék (XVIII. t. 4.) tartoznak, szintén rézkori előzményekre, a harangedény csoport másik kancsótípusára

16 vezethető vissza. Utolsónak említett szentesi edényünket, éppen díszítése miatt, érdekes kapcsolatok fűzik a hódmezővásárhelyi Vata-tanya bodrogkeresztúri típusú temetőjének egyik leletéhez.

17

. Harmadik kancsótípusunk, amelybe az ismeretlen hódmezővásárhelyi lelőhelyről származó három edény (XIX. t. 6—7, 9.) sorolható, már kevésbé tükröz közvetlen harangedény kapcsolatokat. Területünkön eddig nem ismertük ennek az edényformának megjelenését, csak a nagyrévi csoport északabbi lelőhelyeiről, a »tényleges kultúraterületről« említhetjük analógiáit.

18 A kancsókhoz hasonlóan, a nagyrévi csoport jellegzetes edénytípusának tarthatjuk a kökénydombi 4. sír fazékformájú edényét (XIX. t. 10.), amelynek jó megfelelőjét a 193. szőregi hamvasztásos sír egyik melléklete

19 adja. Eddig nem említett kapcsolatok felderítéséhez vezethet a szentes-berki sír nyúltnyakú edényének (XVIII. t. 5.) és a kökény dombi 1. tűzhely kis bögréjének (XIX. t. 5. és 1. kép a—b) formai elemzése. Az előbbinek analógiáit a hazai terület leletanyagában nem találjuk meg. Idegen vidék* a csehszlovákiai aunjetitzi kerámia formakörében kereshetjük ezeket. Erre mutat az edény megformázása : a hoszú nyak és a mélyen ülő alsó rész.

20 A körbefutó, keskeny,, kettős bordadísz eredete szintén itt kereshető.

21 Ugyanakkor az edény alj át takaró durva hálóminta hazai, rézkori csoport: a péceli típusú edényművesseg egyik hódmezővásárhely—bodzásparti

22 edényének díszítésére emlékeztet. A kökénydombi tűzhely kis, egyfülű bögréjének díszítése pedig egy újabb rézkori emlékcsoport: a vucedol-zóki típusú kerámia motívumait őrzi. Jellegzetes díszítése és ennek technikája

23 tükrözi ezt, míg alakja a harangedény csoport egy budapestkörnyéki leletének formáját őrzi.

24 Leleteinkben tehát igen erős rézkori vonásokat állapíthatunk meg és megtalálhatjuk mindazoknak a korábbi csoportoknak egy-egy jellemvonását, amelyek a hazai bronzkor kerámiájának kialakításában részt vettek.

25 A nagyrévi csoport eredetét vizsgálva Tompa Ferenc arra az eredményre jutott, hogy ennek kialakításában döntő szerepe volt a hazai, neolitikus alapokon épült bodrogkeresztúri fazekasságnak.

26 Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy idegen emlékcsoport: a harangedény csoport is szerepelhetett ennek szintézisében.

27 Patay Pál lényegében a Tompa által korábban 10 Tompa F., A bronzkori kultúra kialakulása Magyarországon (Bp. 1937), II. t. 4.. 17 Banner J., Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. Első rész. A legrégibb időktől, a bronzkor kialakulásáig. (A továbbiakban: Hmvhely tört...), (Hmvhely, 1940),T:XXIX. t. 6. 18 Patay P., i. m. 29. 19 Foltiny I., i. m. XVI. t. 8. 20 Pl. Âberg N., Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie III. (Stockholm, 1932), 150—152. kép. 21 Kudrnac, J., AR. 7. (1955), 258. kép. 22 Banner J., Hmvhely tört... CXXI. t. 11. 2S Mozsolics A., Serta Hoffileriana, (Zagreb, 1940), 26. 24 Kalicz N.,FA 7. (1955), VIII. t. 2. 25 Patay P., i. m. I. fejezet. 26 Tompa F., В. R. G. К. 24/25, (1934/35), 65—66. 27 Uo. 73, 82