A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Trogmayer Ottó: Ásatás Tápé-Lebőn

beoszthatjuk. A félgömbös alak olyan edényforma,, amely úgyszólván minden új kőkori kultúra emlékanyagában megtalálható. Hasonló formákat Kökénydombon bőségesen találhatunk.

71 Ugyanakkor azonban a vonaldíszes kerámia edénykészletében is megvannak az ilyen jellegű edények.

72 Kétségkívül a vonaldíszes kultúrához tartozik a kis, hullámvonalban futó, plasztikus dísszel ellátott edényke (XIII. t. 13.). Hasonlóját megtaláljuk mind a sondershauseni,

73 mind a seeehauseni

74 vonaldíszes kultúrához tartozó temető edénykészletében. Valószínűleg ebbe a korba tartozik a sorokban elhelyezett bütyökdíszes edény is (XIII. t. 10.). Kérdéses az »A« szelvényben előkerült két nagy edény hovatartozása és rendeltetése (XIV. t.). Az egyiket (XIV. t. 2. a—b.) teljesen ki tudtuk egészíteni. Két oldalán az S-minta egy-egy változatát találjuk. A két oldal erős határozott vonallal van elválasztva. Talán ezt a vonalat húzták meg legelőször, mert a felrajzolt minta nem fejeződik be. Az edény díszítést alkotó, vonalkötegekből álló S-mintához a tiszai anyagban bőven találunk párhuzamot. Hasonló jellegű dísz van a jaksori arcos edény egyik oldalán is,

75 bár a lebőin a minta még tisztábban jelenik meg. Egy vincai arcos edényen is ugyanez a díszítő ábrázolás fordul elő, itt azonban nem szögletes, hanem ívelten futó vonalkák alkotják a vízszintesen futó S-betűt. Hasonló jellegű töredék került elő Kökénydombon is.

7e Ugyanezt a mintát találjuk meg a kökénydombi oltáron és a kökény dombi Vénuszon.

77 A díszítés kettéosztottsága, de az előbbi párhuzamok is az edény különös célra való felhasználására utalnak. A másik példányon (XIV. t. 1 (a—d.) első pillantásra úgy tűnik, hogy kultuszcélokra készült. A koncentrikus téglalapok, ill. ellipszisek női mell formáját idézik, a nyakon látható téglalapsor talán nyakláncot ábrázol. A Szentesen előkerült arcos edény töredékén is láttunk két ívelt vonalat, amelyek esetleg hasonló mellábrázolás töredékei lehetnek.

78 Sajátságos azonban, hogy hiányzik az edény nyaka. Gondosan megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a törés vonalában a törési felület simára van csiszolva. A kettős oldalon történő ábrázolás miatt a kétoldali arcábrázolást is fel lehet tételezni. Mindkét edényt díszítésük és formájuk alapján a tiszai kultúra készletanyagába sorolhatjuk. A lapos tálak (XIII. t. 2., XV. t. 12, 15.) szintén ehhez az anyaghoz tartoznak. Itt is a kökénydombi leletekre kell hivatkoznunk, amelyeknek formakörében gyakran előfordulnak az ujjbenyomással tagolt, vagy sima peremű lapos bütyökfülű tálak.

79 Az íveltfalú tálra is találunk megfelelőt ugyanebből az anyagból.

so 71 Banner János és Foltiny István: Ujabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Folia arch. V. 8—34. p. VIL t. 16. VIII. t. 3, 8, 10, 11, 12, 15, 25. 72 Tompa Ferenc: i. m. abb. 7. 73 Dietrich Kahlke: i. m. Taf. 31. 74 Hans Dietrich Kahlke: Gräber mit Bandkeramik von Seehausen. Alt-Thüringen. Zweiter Band 1955/56. 63—69. p. 75 Csallány Gábor: Gesichtsdarstellungen auf Gefässen der Theisskultur. Germania. 23. 1936. 145—146. p. 70 Banner János: A kökénydombi kőkori oltár. A szegedi Városi Múzeum kiadványai. II. 3. 1942. IV. t. 2. 77 Banner János: A kökénydombi Vénusz. Délvidéki Szemle. 1942. 461. p. 78 Csallány Gábor: i. m. 79 Banner János: A kökénydombi neolithkori telep. Dolg. 1930. 49—158. p. XIII. t. XIV. t. Banner János és Korek József: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Arch. Ért. 1949. 9—25. p. VII. t. 5. II. t. 5. VIII. t. 14, Banner János: A harmadik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Arch. Ért. 1951. 27—36. p. XV. t. 16. XIV. t. 24. 80 Banner János: i. m. XV. t. 4. Banner János és Korek József: i. m. VIII. t. 10, 16. 54