A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Trogmayer Ottó: Ásatás Tápé-Lebőn

A Körös- és vonaldíszes kultúra egymáshoz való viszonyát Lebőn és Szalsállháton Kutzián Ida vizsgálta.

81 Érvként hivatkozik Lebőre, ahol »Móra Ferenc által feltárt teleptől 300—400 m távolságra a Körös kultúra telepe mutatkozott, Ugyanitt észlelt megfigyelések szerint a tiszai kultúra első periódusának telepén a fiatalabb vonaldíszes kultúra, a zselizi kultúra emlékei nagy számban jelentkeztek. Ebből következik, hogy a Körös kultúra nem lehet egyidős a vonaldíszes kerámia fiatalabb szakaszával.. .«

82 A régi vonaldíszes kultúrával való kapcsolat kérdését nyitvahagyja, bár említi annak lehetőségeit, hogy a már ismertetett okok miatt — térbeni különbség — a vonaldíszes anyagnál régebbi a körös kultúra.

83 Ezzel kapcsolatban egy későbbi dolgozatában már határozott álláspontot foglal el. Az a véleménye, hogy a régi vonaldíszest nem lehet elkülöníteni nálunk a fiatalabbtól. Az az anyag pedig, amit régi vonaldíszesnek neveznek, azért nem érintkezik a Körös kultúrával mert a tiszaival egyidős.

84 Kutzián Ida ténymegállapítását helyesbíteni kell, mert mint láttuk a Lebő dombon Körös kultúrás telep nincs, de van a teleptől mintegy 3 km-re fekvő Sírhegyen. Ezt tudva, valószínűnek tartjuk, hogy az általunk feltárt lebői telep népe, a telep életének korai szakaszában érintkezett a környék Körös kultúrás lakosságával. Ennek nyomát őrzik a bemutatott Körös jellegű cserepek. De ugyanerre gondolhatunk a szakállháti és a csókái teleppel kapcsolaban is. Itt is vannak töredékek, amelyek minden kétséget kizárólag a Körös kultúrához tartoznak. A telepek népességének tehát valami módon érintkezésben kellett lenniök a Körös népességgel. Kétségkívül a Körös kultúra régebbi ezeken a telepeken, mint a szakállháti, lebői, csókái csoport. Mindezek arra utalnak, hogy a lebői telepen feltárt B-szelvény a megtelepedés legkorábbi szakaszából való. Ez egyben annak bizonyítéka, hogy a vonaldíszes kultúra kezdete párhuzamos a Körös kultúrával, esetleg annak végső idejével. A telep korai voltára utal az előkerült bánáti anyag is, Általában ezen a területen ide sorolt »tűzdelt szalagdísz«-t Neustupny szerint

85 a vonaldíszes kultúra a Vinca—Tordosi kultúrából veszi át. Éppen ezért osztottuk be itt az anyagot a bánáti kultúra emlékei közé. Az Ószentiván VIII. lelőhelyen, a tiszta bánáti anyagban, valóban volt Körös kultúrás töredék.

86 Ez a keveredés Vincán is, Csókán is megvan. Banner János és Párducz Mihály bebizonyították, hogy ez a népesség erre a területre a Körös kultúra vége felé ért el.

87 Ez a lebői megjelenés idejére is érvényes. A megtalált bánáti kultúrás töredékek tehát a Körös kultúra végének idejére keltezik a »B« szelvény szintjeinek korát. Ez a szelvény anyagának összetételében nagyobbára megegyezik a szakáiháti telep leleteivel Az »A« szelvény a fiatalabb fokozatot képviseli és felső szintjei a korarézkor kezdetébe nyúlnak. A telepen előkerült leletekből bizonyos mértékig következtetni tudunk a lakóházak szerkezetére, felépítésére. Az »A« szelvény felső szintjén talált na81 Kutzián Ida: i. m. 144. p. 82 uo.: i. m. 83 uo. 146. p. 84 Kuitzán Ida: Ujabb neolithikus leletek a Magyar Történelmi Múzeumban. MM. 1946. 45—52. p. 85 Evzen F. Neustupny: i. m. 86 Banner János és Párducz Mihály: i. m. 87 uo.