A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)
†Jáki Gyula: Szeged, autrefois la station climatique d’hiver des malades du poiumon
ban minden irányban csöveken vezették volna a szűrt vizet, naponta száz és száz fiatal, idősebb szolgálóleány szállította vállon, kézben hordott korsókban a Tisza-vizet a város legkülönbözőbb pontjaira. Az idegen felfigyelt arra az érdekes színes képre, amelyet a sajátos módon vizet merítő és szállító nők csoportja nyújtott a Tisza partján és a város különböző részein. Altstädter elemezte az ülepítéssel és szűréssel megtisztított Tisza-vizet, és megállapította, hogy az lényegében nem tér el más folyók lágy vizétől. Összehasonlítva Szeged ivóvíz viszonyait Velencével, ahol ciszternákban gyűjtött szűrt esővizet ittak vagy szárazság idején messziről hajón szállították a Brenta folyóból a vizet, megállapítja, hogy Szeged kedvezőbb helyzetben van. Nem szorul ugyanis esővízre; és nem kell messziről szállítani vizet, mert mindenkor friss és könnyen élvezetessé tehető víz áll a lakosság rendelkezésére. Szeged tehát ivóvíz tekintetében kedvezőbb helyzetben van, mint Velence. Az idegen, aki ma Szegedre jön és gyönyörködve járja a város szép tereit, tágas utcáit, nem is gondol arra, hogy milyen volt a város képe, lakóinak élete az árvíz előtt. Arról csak az olyan régi írásokból szerzünk tudomást, mint Altstädter elfeledett tanulmánya. Jaki Gyula f SZEGED, AUTREFOIS LA STATION CLIMATIQUE D'HIVER DES MALADES DU POUMON M. le Professeur Gy. Jaki nous fait connaître un livre intitulé Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende im Vergleiche mit Venedig (par à Szeged en 1859, chez Zs. Burger); très intéressant du point de vue d'histoire médicale dont l'auteur Móra Altstädter (docteur de la Faculté des lettres, docteur en médecine, maître d obstétrique, médecin exerçant à Szeged) recommande la ville de Szeged aux malades du poumon comme station climatique d'hiver. Altstädter s'occupait non seulement de la médecine, mais aussi de la météorologie. Il examinait le climat de Szeged du point de vue de la climatologie et constata que le climat de Szeged fut en hiver aussi guérissant à la tuberculose que celui de Venise. À ce temps-là il y avait beaucoup de lacs autour de Szeged — sans parler de la Tisza — qui ont rendu l'air embué. L'eau des lacs contenait du carbonate de soude en grande quantité dont la vaporisation créait véx'ita'ble »atmosphère de mer-«. D'après Altstädter l'eau douce de la Tisza était — à cause de son effet purgatif — très bonne aux malades du poumon enclins à la constipation. Le livre d'Alstädter nous prouve alors qu'avant la régularisation de la Tisza — vers 1850 — la ville de Szeged était une véritable station climatique. 178