A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

ADATOK SZEGED XIX. SZÁZADI KÉPZŐMŰVÉSZETÉHEZ Néhány évvel ezelőtt, Fülep Lajos akadémiai székfoglaló előadásában, »A magyar művészettörténelem föladatá-«-val foglalkozott. Alapvető kérdéseket tárgyaló fejtegetésében többek között hangoztatta, hogy »... meg kell változnia annak a szemléletnek, amely csak a reprezentatív nagy műveket becsüli igazán, a kicsinyekkel csak mint dokumentumokkal, segédeszközökkel foglalkozik ... A nagyok nagyszerűségét megmutatni nem nagy dolog — lássuk meg a nagyot a kicsikben, bennük van.-«

1 Szeged képzőművészetének monografikus igényű megírása fontos föladata a helyi művészettörténeti kutatásnak. Ebben a vonatkozásban elsősorban Bálint Sándor kiadás alatt levő, adatokban rendkívül gazdag munkája jön számításba, mely Szeged művészettörténetét tömör összefoglalásban adja. Ami viszont e kis tanulmányt illeti, mely a XIX. század folyamán Szegeden működő vagy a várossal valamilyen kapcsolatban álló festők felsorolását nyújtja, egy komoly és hosszú évekre terjedő analitikus kutatáson alapuló munka vázlatos perspektívájú áttekintésének, első kezdeti lépésének vehető. E kísérlet bár törekszik ugyan a teljességre, de ezt egy átfogó jellegű és egyes művészek oeuvre-jébe mélyebben behatoló kutatás eredményeinek hiányában természetesen nem érheti el. így csupán — a jelenlegi adatfeltárás egyenetlenségeit magán viselve — arra szorítkozhat, hogy a magyar művészettörténet térképén szinte fehér foltként szereplő szegedi területen végigpásztázva, a XIX. század során itt működő festők nagyrészét egy pillanatra megvilágítsa. Ez is a célja. Megkíséreljük, hogy a méltánytalan feledés emésztő sötétjét azoknak a művészeknek megbecsülésre méltó neveiről elűzzük, akik az idők során résztvettek Szeged képzőművészete kialakításában. »Képzőművészeti tekintetben Szeged múltja nem oly sivár, aminőnek azt gondolnók. A művészetekért, a szépért, Szeged régi polgárai is áldoztak és lelkesedtek; de a műemlékek, mint a régi lakosság műérzékének tanú jelei, a századok zivatarai alatt többnyire megsemmisültek. Néhány szórványos adatból is eléggé tájékozódhatunk a régi Szeged művészeti viszonyairól« — írta több mint ötven évvel ezelőtt Reizner János Szeged történetének írója.

2 Mindez valóban így van. Szeged művészeti hagyományai a messzi századokba nyúlnak vissza. Mielőtt viszonylagos részletességgel a XIX. század helyi képzőművészetével foglalkoznánk, vessünk egy pillantást a Tisza—Maros-szög városának hosszú évek során egyre gazdagodó művészetére. 1 Fülep Lajos: A magyar művészettörténelem föladata. — Magy. Tud. Akadémia Közleményei, Bp. 1951. 3. múzeológiai sorozat II. 1. sz. 21. 2 Reizner János: Szeged története. Szeged, 1900. III. 405. 179