A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Banner János: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?

tek.

15 Igaz, hogy a Hampel-féle katalógusban

16 ennek nyomát sem találtuk, de ott van Hódmezővásárhelyről Kiss Gusztáv gyűjteménye, aki ebben az időben nemcsak tanára volt a gimnáziumnak, de a gyűjtemény őre is. Bár a gimnázium tanári kara már 1858-ban megkezdte a régiségtár szervezését

17 és 1888-ban fejlődéséről közlemény is jelent meg,*

8 tulajdonképpen Szeremlei Sámuel nagyarányú várostörténeti kutatásai irányították a figyelmet az ásatásokra. Ezeknek eredménye komoly figyelmet érdemel, annak ellenére, hogy módszerükben meg sem közelítették a mai követelményeket. Hogy az ásatásokról véleményt nyilvánítsunk, tisztában kell lennünk a céllal, amelynek szolgálatában állottak. Ezek segítségével régészeti adatokkal akarta kiegészíteni Szeremlei az oklevelek szűkszavú tudósításait. Ilyen irányú munkáját már azért is ki kell emelnünk, mert a szomszédos városok és vármegyék történetének anyaggyűjtésénél senkinek sem jutott eszébe, hogy a magyar középkori települések helyének megállapítása céljából ásóval a kezében vallassa meg a földet. Nem ő maga ásatott azon a pénzen, amit a város és a ref. egyház erre a célra évről évre biztosított. Előbb Tergina Gyula és Farkas Sándor (1892), majd Tergina Gyula vezetésével Oláh Imre és Varga Antal gimnáziumi tanárok (1893), végül a két utóbbi még három éven át.

19 Farkas Sándor szakszerűnek éppen nem mondható munkája megyeszerte, sőt a szomszédos megyék területén is járt annyi haszonnal, mint amennyit tőle el lehetett várni. Tergina Gyula a Nemzeti Múzeumban kezdte — más területre csavarodott — pályafutását s egyike volt azoknak, akikre a nagy jelentőségű tószegi telep feltárása várt volna.

20 Jártassága is volt tehát anynyi, amennyi e kor ásató régészeinek általában. A két tanár lelkismeretes munkájának eredményeként a város határában egykor fennállott 42 község közül 12-nek templom alaprajzát, vagy egyes falait sikerült megtalálni s ezeket is beleértve 15 helyen találtak településre valló nyomokat.

21 Valamennyi lelet a gimnázium régiségtárába került, amelyet először Nagy Géza kitűnő kutatónk rendezett.

22 Ma mindez a városi múzeumban van és nemcsak raktári anyagot jelent, hanem súlyos kötelezettséget is. Településeket, amelyeknek csak a helyét állapították meg, néhány sírját, templom alapját bontották fel, de maguk — ha bármennyire különösen hangzik is — az életet jelentő temetők és falvakba verődött házak szakszerű feltárása még hátra van s ízelítőt még csak az elcsatolt kardoskúti településből kaptunk Méri István lelkiismeretes, pontos munkája eredményeként.

23 Ezek a települések vannak hivatva arra, hogy a török hódoltság alatt, sőt már a tatárjáráskor elpusztult falvak magyar népének küzdelmes életéről, társadalmi és gazdasági viszonyairól képet adjanak. Ez a munka szervesen beletartoznék a Magyar Tudományos Akadémia tervébe és ezen a téren is sok 15 Futó 175. 16 J. Hampel, Catalogue de l'exposition préhistorique des musées de province er des collections particulières de la Hongrie. 1876. 154. 17 Futó 393. 18 Varga A., Főgimnáziumunk régiségtára. Gimn. Ért. 1887/88. 3—12. 19 Futó. 396. 20 AÉ. 1889. 370—372. 21 Szeremlei. II. 285—476. — Széli M. már 48 lelőhelyet ismer. Dolg. 1940. 169. 22 Szeremlei. I. VIII. 23 Lásd a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeum Árpád-kori szekrényét. 135