A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető

A homlokot díszítő párták közül a 73. sír gyöngyöspártája mindenben igazolja korábban, a kaszaperi temetőben tett megfigyeléseinket. Kiskunfélegyházán is azt láttuk, hogy a párták a fej kerületének megfelelő nagyságú, gyékényből font koszorúból készültek,, amelyet kenderfonálból készült textil anyaggal vontak be (Lásd Frech' Miklósnak e kötetben közölt tanulmányát.). A textiliát legtöbbször hímezték, vagy gyöngyökkel díszítették. (XIII. t.) Az eredeti gyöngydíszítményekről megkíséreltük, hogy teljesen pontos felvételeket készítsünk. Sajnos, Boros Ilona grafikus munkatársunknak ez a törekvése azért nem sikerült, mert a csontváz koponyája össze volt törve, s így az eredeti mintázat sem volt rekonstruálható- A 73. sír pártájához hasonló volt az 54. sír gyöngyöspártája.. Veretes pártadíszünk nem volt;, pedig a temető 12 sírjában voltak pártadiszek. Pártafoszlányokat, pártanyomokat további 5 sírban figyeltünk meg. Legtöbbjük nem volt megmenthető. A 25. sírban fémszálakból szőtt párta díszítette a kislány homlokát. Ez 3 cm széles, 35 cm hosszú volt, két darabba törve. A 16. sírból fonaldíszes, ül. hímzett pártát bontottunk ki (XII- t. 1.) Ugyanebben a sírban, az áll alatt csipke (?) maradványok voltak (XII. t. 4.) amelyek a halotti ruha gallérdíszei lehettek. Ez a díszítés a gerincoszlop vonalában, mint ruhaszegélydísz tovább folytatódott (XII- t. 5.). Kifejezetten halotti lepelt nem találtunk. A ruhákat, a XIV. századi ízlésnek megfelelően, a halott nyakán ruhakapocspárral fogták össze.. A ruhakapcsok legtöbbje igen egyszerű, bronz.huzalból készült. Vannak ezüstből (rosszezüstből) öntött, díszes növényi mintázattel ékes kapocspárok. Az egyszerűbb kapcsok a ma is általánosan használt formák (X. t. 13., 18.,). Varrak ezek között is díszesebbek, amelyeknél a kapocspár mindkét tagját, a fülek alatt egy, vagy többször megcsavarták (X. t. 14.). Az öntéssel készült egészen díszes kapocspárok nagyobb méretűek és áttört díszítésüek. Legtöbbjükön virágszálak, vagy virágcsokrok ékeskednek (X. t. 15—17.). A ruhákat a mellen, a ruhakapocspárok mellett, vagy azok helyett fülesgombokkal gombolták össze. A kiskunfélegyházi temető 28 sírjában találtunk fülesgombokat, vagy pitykéket. Mindegyikét ismerjük már az e kori temetők anyagából (X. t. 19—22., 24—27.). Vannak fülesgombok, amelyeket bronzból, vagy rosszezüstből öntöttek (X. t. 19.). Legtöbbször két féldarabból öntötték, amelyeket a gomb hossztengelyében, a füllel együtt összeforrasztottak, s a forrasztási varrányokat gondosan lecsiszolták. A gombok alsó, gömbös része gyakran két féldarabból, két gömbszeletből van összeforrasztva. Az igen vékony, s különösen az ezüstből készült gömbök alsó felén némelykor giranulácics díszítmények vannak. (X. t. 25Л A gombfülecskék is gyakran vékony ezüstszalagocskákból valók, amelyeket utólag forrasztottak a gömbre. Az ilyen fülesgombok mintájára készült a 163. sírban talált csörgő (X. t. 23.). Ez egy gyermekesontváz medencéje fölött, a gerincoszlop mellett feküdt. Bronzból készült, hozzáforrasztott füllel. Az alsó, gömbös részén két lyuk volt, s a lyukak között igen vékony sávban áttört díszítésű; benne kis kődarabka csörgött. A restauráláskor nagyrészt összetörött. Hasonló csörgőt — szórványleletként — a Mohács—Csele-pataki mentőásásnál is találtak.

28 Az 28 Arch. Ért. 1955. 227. 80 •