A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető

utóbbi években Hingán is napvilágra került egy csörgő, de ez a példány nem sírból, hanem lakótelepről való.

29 A ruhákat a derekukon pártaövekikel szorították össze. Az övek általában bőrből készültek. Vannak egészen keskeny (1,2—1,5 cm széles) szíjból hasítottak (a 15—16. sírok mellékletei, XI. t. 15—16. XIV. t. 6.), de a legtöbb 2,8—3,5 cm széles. Az ilyen szélesebb pártaövekből Kiskunfélegyházán csak bőrmaradványokat tudtunk kibontani. Más, hasonlókori temetőkből az ilyehek általánosan ismertek. A csatok bronzból, vagy rosszezüstből készültek. Csatkarikáik téglalapalakúak (XI. t, 1—3., 13., XIV. t. 1—2), találtunk még trapézalakúakat is (XI. t. 15.). Legegyszerűbb csontjaink kerekátmetszetű bronzhuzalból valók, s a csatpeckek a csatkarikára vissza vannak hajtva. A 7. sírban talált trapézalakú csat eredetileg kerekátmetszetű bronzhuzalból készült (XI. t- 15.), ennek azonban két oldalrésze lapított és rajta pontsor díszítmények vannak. A csatkarikára még kis bronzcsövecskét is erősítettek, hogy az öv befűzéskor a bőranyag könnyebben csússzon. Vannak csatok, amelyeket kettőslemezzel díszítettek (XI. t. 1—3., 7-). Az öv bőranyágának egyik végét e kettős lemez közé szorították és aklaszegekkel erősítettek össze. Az ilyen lemezes övcsatok általában téglalapalakúak. A csatkarikához (XI. t. 3.), vagy a csatpecektartó részhez erősítették. Az általában téglalapalakú csatlemezeket vékony bronz, vagy rosszezüstlemezből préselték. Széleiket pont-, vagy tojássorral díszítették. Középen, ugyancsak pontsoros szegélyben igen gyakran apró szívsor domborodik. Előfordult, hogy a szívsort pontsor helyett bordás szegély keretezi (XI. t. 7-). A csatlemez díszítések között — e kerban — különösen kedvelt a gótikus betűsor, vagy éppen gót-betűs felirat. A kaszaperi temető sírleleteinek ismertetésekor volt már alkalmunk az ilyen feliratos díszű csatlemezeket ismertetnünk.

30 Az azóta közzétett e kori anyagból a osúti

31 Mohács—Cselepataki,

32 Subotica-hingai

33 díszítő feliratos lemezeiket ismerjük. Kiskunfélegyházán az 54. sírunkból GNUS DEI feliratos csatlemezit bontottunk! ki (XI. t. 2., XIV. t. 1., utóbbi eredeti nagyságban). Valószínűleg az Agnus dei rövidítése. Pártaöv csatok vasból is készültek, ilyeneket a 3. ós 34. sírokban találtunk. A 3- sírból a XI. t. 18., a 34.-ből a XI. t. 23. képen bemutatott csatok valók. Előbbi patkó-, utóbbi félköralakú, s ezen a csatpecek is megmaradt. A pártaöveket ékesítő boglárokat, rozettákat Kiskunfélegyházán kevés számban találtunk. Ilyenek közül a legegyszerűbbek a 27, sír leletei (XI. t. 16.; XIV. t- 6.). Sírna díszítetlen gömbszeletecskék, amelyeket sűrűn egymásmellett, egy-egy aklaszeggel erősítettek a bőrövhöz. Díszesebb a 7. sír pártaövének rozettás dísze {XI. t. 15.), amelyet szintén egy-egy aklaszeggel erősítettek fel. Az 59. sír XI. t- 4—5., valamint a XIV. t. 4, képén bemutatott növénydíszes rozetta a kiskunfélegyházi leletek szebb darabjai közé 29 Shafarik—

Schulmann i. m. Vili. t. 6. 30 Dolgozatok XIV. (1938), 149. 31 Gerevich i. m. 147. 32 Arch. Ért. 1955. XXXIX. t. 2. a—c; XLIV. t. 2. a.; XL VI. t. 10. 33 Shafarik—

Schulmann im. III. t. 1. (1948. évi telepásatásból); V. t. 6. (54. sír); VII. t. 2. (120. sír). 81