A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Beretzk Péter: A fehértói rezervátum biológiai jelentősége

A FEHÉRTÓI REZERVÁTUM BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A fiatal, de erőteljes, dús lombozatú fává fejlődött magyar madártani tudományt a háború szélvihara kegyetlenül megtépázta. Petényi és Frivaldszky által elindított tudományt Herman Ottó emelte abba a magasságba, amely a magyar ornitológiának a világ első nemzetei között biztosított helyet. Csörgey és Schenk Jakab igazgatása alatt virágkorát élte a Herman által alapított Madártani Intézet. A Kárpát medencében élő madárfaunát nemcsak felkutatták, de a nemzetgazdasági követelményeknek megfelelően felépítették a magyar gazdasági madártant és résztvettek a madárvonulás kérdéseinek munkájában. A kiépített széleskörű megfigyelő hálózat nemcsak faunisztikai, nidológiai és fenológiai viszonyokról nyújtott adatokat, de ökológiai megfigyeléseikről is számot adtak. Az intézet kutatói a külső tudományos munkatársakkal az ország egész területét megfigyelésük alatt tartották. Hazánk nevezetes madárterületei: a Balaton, Kisbalaton, Velencei tó, Fertő tó, Hortobágy, Duna-Tisza közti mocsarak, Hanság, Mátra, Bükk, Alduna stb. a szakkutatók csaknem állandó megfigyelései alatt voltak. Világviszonylatban a negyediknek vezettük be a nemzetek között a madarak lábgyűrűs megjelölését. A magyar eredmények értékes adatokkal gazdagították a nemzetközi fenológiai tudományt. A madárbiológiai kutatás nem hagyhatta figyelmen kívül a madár gazdasági szerepének tisztázását. A mező-, erdő-, hal-, és vadgazdaság megkívánta a madár hasznos vagy káros tevékenységének felderítését. A magyar madártani tudomány megalapozása után a Madártani Intézet főfeladatául tűzte ki, a madár táplálkozás vizsgálatát. A második világháború kitörése előtt sok tízezernyi köpet, széklet és gyomortartalom alapján több madárfajnak a szerepét sikerült tisztázni. A táplálkozástan fáradságos munkáját a háború tűz- és vérzivatara a szó szoros értelmében elsöpörte, semmivé tette a szorgos kutatások nagyrészét. A Madártani Intézet kincseivel porig égett. Elhamvadt gyűjteménye, könyvtára. Herman Ottó emlékszobája, a publikálatlan kutatási eredményekkel együtt. A kutatók táborában sem volt sokkal kisebb a veszteség. Schenk Jakab az intézet igazgatója a háborús viszontagságok áldozata lett. Munkatársát, az intézet főadjunktusát, Vasvári Miklóst fasiszták pusztították el. A külső munkatársak vérvesztesége is jelentős volt. A madár- és tojásgyüjtemény éknek nagy tudományos értéket képviselő egy része magánkézben volt és jórészt feldolgozásra várt. Szerencsére a Természettudományi Múzeumnak 36 ezres bőrgyűjteménye átvészelte a háborút* és megmaradt a Pátkay Imre gazdag gyűjteménye is. Az általam begyűjtött fehértói anyag, mely az akkori Szeged Városi Múzeumban volt letét* A cikk írása óta, az 1956. októberi események következtében ez is teljesen megsemmisült. 10* 147