A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

I ÖNÉLETRAJZI RÉSZLET Mikor gyermekkoromban rajzolni kezdtem sem én, sem a környezetem (szüleim nagyon szegények voltak)

4 nem tudta, hogy mi is tulajdonképpen a művészet. Azt hittem, hogy azok a szép képek, amiket én szülővárosomban, Nagyváradon

5 a templomokban láttam, hogy azok valahogyan teremtődnek, de hogy azokat emberek csinálták, arra nem is gondoltam; azok csodálatos tünemények voltak előttem is, misztikus hatásuk oly nagy volt gyermeki kedélyemre, hogy más világban képzeltem magam, amikor a kis angyalokkal benépesített szentképeket láttam. Hogy magam is valamikor olyan képeket festek, amit magam is kigondolok, arra már csak azért sem gondolhattam, mert nem tudtam, hogy ez lehetséges, én csak azt éreztem, hogy egy képet esetleg le lehet másolni. Hisz én is minták után rajzoltam, s én művésznek azt képzeltem, aki a másolást a legmagasabb fokra bírja vinni.

6 Jó sokáig tartott ezen hiedelmem. Budapesten 18 éves koromban nyílt meg az eszem, amikor Székely Bertalan vezetése alatt, a Mintarajztanodában az esti tanfolyamot látogattam. Annyi pénzem, hogy egész nap tanulhattam volna, nem volt és így kénytelen voltam egész nap egy fényképésznél,

7 mint retusőr dolgozni, hogy magamat fenntarthassam. Nagy lelki küzdelmek között éltem. A tanulás vágya leküzdhetetlen volt, előttem pedig a reménytelenség arra nézve, hogy valamikor gondnélkül tanulhassak. így telt el pár év. Azon elhatározásom, hogy művész leszek, mind egyre nagyobb gyökeret vert bennem. De hogyan? Nem igen tudtam magamnak erre választ adni, de éreztem, hogy Budapesten nem érhetek el semmit. 1 Bihari atyja, Klein Ignác, nagyváradi szobafestő volt, aki szerény keresetéből feleségét, Sándor fiát és két lányát csak szűkösen tudta eltartani. 5 Bihari Sándor születési helyére és évére vonatkozólag megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint: Fónagy Béla idézett Bihari-tanulmányában, és a Szendrei— Szentiványi Lexikonban (Bpest., 1915. 198. 1.), Bihari 1856. május 10-én, Rézbányán; mások szerint: Éber Lexikon (Bpest., 1935. 111. 1.) és maga Bihari Sándor szerint: Bihari 1855. május 19-én, Nagyváradon született. A kérdés tisztázására megkerestük a szolnoki tanács anyakönyvi kerületét, ahol Bihari Sándor és Kindlovics Emilia 1903. november 24-én kötött házasságukkal kapcsolatos iratok között, egy eredeti bizonylatot őriznek, mely szerint: Bihari Sándor, 1853. május 18-án, Nagyváradon született. Az eredeti bizonylatról, a szolnoki anyakönyvi kerület, 1956. július 26-án, az alábbi másolatot állította ki: »Bizonylat. Mi alulírottak igazság szerint bizonyítjuk, hogy Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia. Nagyváradon, 1853. ötvenharmadik évi május 18-án született, Kelt, Nagyváradon, 1882. máj. 13. Olvashatatlan aláírás sk.« Fentebbi bizonylat alapján hivatalosan igazoltatik, mi szerint Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia, Nagyváradon 1853 ötvenharmadik évi május 18-án született. Nagyvárad, 1882. máj. 13-án. Fuchs Mór sk. főrabbi. Hivatalos bélyegző«. Bihari Sándor születési helyét és idejét illetőleg, anyakönyvi lap hiányában (amit Tauszig Hugó is megemlített feljegyzésében), a fenti bizonylatot kell elfogadnunk. Az 1882-ben kiállított bizonylat, Biharinak, a következő évben (1883) történő párizsi útjához volt szükséges. Nevét »Klein«-ről, »Bihari«-ra, ugyanebben az évben (1883) magyarosította meg. 6 Annakidején Bihari is, mint sok más vidéki fiúcska, aki tehetséget érzett a festészet iránt, a templomi szentképeken kívül, gyakran és nagy érdeklődéssel állt meg a külvárosi korcsmák vagy petróleumszagú szatócsboltok cégtáblái előtt és őszinte csodálattal bámulta meg a rájuk pingált süvegcukor, kínai tea, kereksajt, paprikás szalonna, habzó sör és sült csirke vagy más efféle vendégcsalogató dolgok »élethűen« ábrázolt dús együttesét. Éledező művészeti érdeklődését többek között,, Böhm Pál nagyváradi Pece-utcai korcsmacégérének »realizmusa« táplálta. 7 Kozmata Ferencnél. 104