A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Banner János: Móra Ferenc levele Pósta Bélához

MÓRA FERENC LEVELE POSTA BÉLAHOZ Ebben az esztendőben (1956.) múlt ötven éve, hogy Móra Ferenc első közleménye megjelent az Archaeológiai Értesítőben: Ásatás a szeged-öttömösi Anjou-kori temetőben címen

1 és ezzel a tudományos nyilvánosság elé vitte 1905-ben megkezdett ásatásainak eredményeit. Még ebben az esztendőben követte ezt a közleményt a másik

2

, majd két esztendő múlva újabb kettő

3

. 1909ben úgy látszott, hogy ennek a nagy szeretettel folytatott tevékenységnek újabb lendülete kezdődik, a Kolozsvárt elvégzett régészeti tanfolyam után, amelyről határozott célkitűzéssel érkezett vissza,'

1 de sajnos ettől kezdve több mint 15 éven át egyetlen munkájának az eredménye se jutott nyilvánosságra, pedig mindenki tudta, hogy 1907—1923 közt szerencsés kézzel és teljes odaadással folytatta azokat, az akkori körülmények közt valóban nagyarányúnak nevezhető ásatásait, amelyek az általa feltárt csókái kőkori telepet a középeurópai régészet egyik legjelentősebb állomásává, kőkori kultúránk megoldásának középpontjává tehették volna. Néhány novelláján és egyik regényén kívül csupán egy közleményben foglalkozott ennek a nagyon gazdag telepnek az anyagával, akkor sem összefüggéseit kereste, csupán a csontgyűrűk kérdésével foglalkozott.

5 így ez a mindezideig legjelentősebb általa feltárt kőkori telep csak azok előtt ismerős, akik a szegedi múzeum látogatása közben valósággal rábukkantak. Valójában utolsóként említett közlése ismertette meg a telep egyes jelenségeit a külföldi szakkörökkel is, amely még az újabb kutatások után sem vesztett jelentőségéből, de kritikai feldolgozását a mai napig is nélkülözi. Ezen kívül még három — régészeti kutatásairól szóló — dolgozata jelent meg.

0 Annál szélesebb körű volt ásatási tevékenysége, amely úgyszólván haláláig elkísérte. Előkerülő és kiadásra váró levelezése bizonyára több régészeti vonatkozást is tartalmaz. Itt most egyetlen levelét kívánjuk bemutatni, amelyet Posta Bélá1 Arch. Ért. 1906. 18—27. Szeged környékének mai napig is ez a legnagyobbszafoású középkori kutatása. 2 Ásatások Feketeszélen. U. ott 439—441. 3 Szegedvidéki leletekről. U. ott 1908. 361—371. Bilisicsi ásatásokról. U. ott 1908. 429—430. 4 Az Alföld tudományos meghódítása. Erdélyi Múzeum 1909. 118—120. 5 A csókái őstelepről. Dolgozatok, 1925. 18—25. — Nem kétséges, hogy e folyóirat megindítása és az egyetemi Régiségtudományi Intézet meginduló kutató munkája, Móra Ferenc további nagyarányú és nagyjelentőségű, eredményeikben azonban még túlnyomóan ismeretlen ásatásainak fokozására nagy befolyással voltak. 6 Lovassírok Kunágotán. Dolg. 1926. 123—135. — Ismeretlen tipusú edény Lebőről. U. ott 1930. 159—162. — Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori sírokban. Ethn.-Népélet, 1932. 54—68. 11