Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez

SZABÓ GÉZA szálók bevonásával lehetett növelni. Ha csak téli szállással számolunk, akkor a hóval borított téli hónapok miatt kiegészítő takarmányozással is csak mintegy 80-100 ló tartható el egy ek­kora területen. Több Árpád-kori oklevelünk is hasonló nagyságú, ridegen tartott ménest em­lít.28 29 30 31 Az Árpád-kori oklevelekből az is egyértelműen látszik - akár a 7-8. századi bizánci tör­vénykönyvekben -, hogy teljesen külön kezelik a rideg állatok tartását, melyeknek legeltetésé­re több esetben is az uraiknak alárendelt népeket rendelik.24 Margit úrnő Pannonhalmának két családot adományozó 1152-es végrendeletéből az is kiviláglik, hogy egy szolgáltató gazdaság 4 ökröt, 5 tehenet, 10 juhot tartott.’" Nagyjából ez az állatmennyiség az, amit egy család az adott gazdasági-társadalmi feltételek között el tudott tartani. Természetesen ez esetben is - mint azt a bizánci törvényekből láttuk - a takarmányszükségletet a minimálisra csökkentve, arra alkalmas időben, naponta a legelőre hajtva a jószágokat. Bóna István is felhívta a figyelmet, hogy telepfeltárásaink alapján az Árpád-korival leg­alább hasonló fejlettségű a korai és középső avar korszakban kirajzolódó családi, nagycsaládi társadalomszerkezet, vegyes, prefeudális földművelő és állattartó gazdálkodás.'1 így a későbbi okleveles adatainkat - természetesen kellő óvatossággal, s a korábbi bizánci forrásokkal ki­egészítve - a konkrét kérdés vizsgálatánál jól tudjuk használni az avar kori viszonyok jobb megértéséhez. Az eddigiekből is látható: mind a társadalmi, gazdasági, tulajdonbeli viszo­nyokból - vagyis az egyes társadalmi rétegek által birtokolható földtulajdon mértékéből és mozgósítható munkaerő mennyiségéből -, mind pedig az objektív, az egyes területek eltartó képességéből, az állatállomány nagyságának takarmányszükségletéből következően meghatá­rozott, hogy egy-egy, akár csak kisebb ménest is milyen körülmények között és kik tarthattak. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a Szedres, Apáti-pusztán feltárthoz hasonló telepen egy je­lentősebb birtokokkal rendelkező személynek is lehetett nagyobb létszámú, ridegtartású nagy­állatállománya. Az állattartás körülményeire a feltárás során megfigyelt objektumok alapján tudunk követ­keztetni. Az a források alapján kiderül, hogy a ridegen tartott állatok mellé rendelt személyek alávetett helyzetben voltak. Ezt az ásatási megfigyeléseink alapján még azzal is kiegészíte­nénk, hogy a külső kemencék számához képest alig találtunk állandó tartózkodásra utaló há­zat, vermet, s a leletanyag is a korabeli telepekéhez képest rendkívül szegényes, egysíkú. Egy család mindennapi életéhez szükséges eszközök - mint pl. az orsógombok, szerszámok, stb. ­28 KJRISTÓ 1984. 1029. 29 K.R1STÓ 1984. 1016, 1028. 30 KRISTÓ 1984. 1027. 31 BÓNA 1984. 330-331. 82

Next

/
Thumbnails
Contents