Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez

REJTÉLYES KÖRÁRKOK. ADATOK AZ AVAR KORI TELEPÜLÉSSZERKEZETHEZ

rendszerek a nagyállattartással jelentős mértékben foglalkozó közösségek telepein figyelhetők meg, ami egyértelműen utal ezen építmények használatának okára is. Az árkok, ezen belül különösen a tagolt árokrendszerek funkciójának megítélése azonban már nem egységes: vízelvezető, vízgyűjtő, tulajdont lehatároló, sövényalap, a több sorban egymással párhuzamosan futó tagolt árokrendszereknél pedig a többszöri megújítás gondolata is általánosan elterjedt vélemény. Az Árpád-kori telepeinken megfigyelt árkokra a felgyői telep kapcsán László Gyula hívta fel a figyelmet,s majd Méri István foglalta össze az addigi adatokat.8 9 A dobozi ásatás eredményeinek értékelésekor Kovalovszki Júlia is érintette a problémakört.10 A szükebben vizsgált időszakunkhoz kapcsolódóan a Trogmayer Ottó által Bokroson kiásott és publikált első avar ház11 után a dunaújvárosi 7. századi avar település több időszakot átölelő házait, árkait Bóna István elemezte részletesen.12 A földbevájt kemencékkel kapcsolatban ő úgy vélekedik, hogy azok eredete nem keletre, hanem helyben, a Közép- és Al-Duna vidékén keresendő.13 Bóna I. máig példaértékű történelemszemléletére jellemző, hogy a szegényes leletanyagú árkok kapcsán nemcsak azok formai párhuzamait, területi elterjedését vizsgálta, hanem azonnal a korabeli társadalom szerkezetére, tulajdonviszonyokra próbált következtetéseket levonni.

Munkája ma is a legjobban használható feldolgozás feltárásunk értékeléséhez. Megfigyelése szerint Dunaújvárosnál a Szaltovo-Majack kultúra telepeihez hasonlóan a természetes szakadékokkal, folyótól védett magaslaton a korai avar házak sűrűn egymás mellett sorakoztak, a közép avar telepen a házak tanyaszerüen, egymástól 50-100-150 m-re voltak. A korai házak között futó árkok a portákat határolták, a később érkezők az elhagyott területen ettől függetlenül alakították ki saját, félkörben elhelyezett házaikhoz igazodó hármas árokrendszerüket. Ez a megfigyelés alaposan megzavarta Bóna I. elméleti elképzeléseit, mivel a négyzetes árokrendszerhez igazodó soros jellegű falu korábbi, mint a szerkezetében inkább a jurt-tábort utánzó telep.14 15 Elképzelhetőnek tartotta, hogy a 7. században még voltak olyan pásztorkodással foglalkozó csoportok, amelyek állandó téli szállásukat jurt-táboruk mintájára építették fel.13

8 LÁSZLÓ 1961. 22.

9 MÉRI 1962. 211-219.

10 KOVALOVSZKI 1975. 204-206. A szerző feltételezi, hogy az árkokból kidobott földdel és esetleg az annak tetejére állított sövénykerítéssel az állatokat védték a kedvezőtlen időjárástól. (Ehhez nem kellett volna tagolt árok, a kidobott fold magassága nem nyújtott védelmet az időjárás ellen.)

11 TROGMAYER 1962. 4. kép

12 BÓNA 1973. 63-72.

13 BÓNA 1973. 72.

14 BÓNA 1973. 63.

15 BÓNA 1973. 63.

79