Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez

REJTÉLYES KÖRÁRKOK. ADATOK AZ AVAR KORI TELEPÜLÉSSZERKEZETHEZ

addig ott egy sem.2 3 A sütőharangokat hagyományosan kései jelenségként szokás értékelni, azonban a kölkedi telep1 és az újabb ásatások során megszaporodó avar lelőhelyek - mint a közeli Dunaszentgyörgy4 - példája is igazolni látszik azt az elképzelést, mely szerint a sütőharangok már a 7. században megjelenhettek, és a jó minőségű gyorskorongolt szürke kerámiával együtt is lehettek használatban. Ezek alapján a pásztorszállás-szerű településünk a 7. század második felére, 8. századra keltezhető (7. kép).

AZ ÁLLATCSONTOK LEÍRÁSA5

A feltárt avar településrészről meglepően kevés - összesen 272 db - állatcsont került elő. Az archeozoológiai leletanyag közepes megtartású, erősen töredékes. Az állatcsontok több mint 50%-át a letöredezett diagnosztikus jegyek híján a „nagypatás” (szarvasmarha/ló), illetve a „kispatás” (juh/kecske/sertés) mérettartományba lehetett sorolni. A faj szerint is meghatározható csontok a leletanyag 38,2%-át adják. A nem meghatározható, abszolút felismerhetet- len csontszilánkok aránya viszonylag alacsony (4,5%).

Meghatározhatatlan Ember

Ló

2%

Madár

0%

Nagypatás

17%

Kecske

1%

1. ábra. Szedres, Apáti-puszta avar kori lelőhely állatcsont maradványainak egymáshoz viszonyított aránya

2 BÓNA 1973.

3 HAJNAL 2009.

4 SCHILLING 2009.

5 Az állatcsontok leírását Kováts István készítette (Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, Visegrád, istvan.kvts@gmail.com).

75