Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények

GABOR OLIVER

8. kép. Szent István ábrázolása a Képes Krónikában

Az ötödik ok a korai kereszténység teológiai nézeteivel és hitéletével szembeni egyházi gyanakvás. Ezt két korszakra oszthatjuk. Az öskeresztények idejében (1. század) szinte csak tanítás fenntartása volt fontos és az alakuló keresztény erkölcs betartása, valamint a világvége sejtése3* mellett a zsidóságtól való elválás folyamata foglalkoztatta a hívőket/9 A 2-3. században a pogányság térítésén és a keresztényüldözőkkel való szembeforduláson túl elkezdődött az eretnekségek elleni harc. A 4. századra az írás38 39 40 és írásmagyarázatok41 terjedése, valamint a dogmatikai és krisztológiai viták váltak fontossá.42 Az ókeresztény időszak eretnekségei éppen ez utóbbi kérdések eltérő megválaszolásaiban nyilvánultak meg. Bár a kialakuló ortodoxkatolikus (egyetemes) egyház a 4-5. században rendre felülkerekedett ezeken az eretnekmoz38 Khiliazmus (millenarizmus): a Jelenések könyve alapján Jézus ezer éves földi országa és a feltámadás eljövetelének várása.

39 A jeruzsálemi első századi keresztény egyház a tanítványokkal együtt még alapvetően igazodott a zsidó vallási szokásokhoz. Az ebioniták (zsidó keresztények) pl. Jézust elfogadták, de nem istenként, Pál tanait viszont elvetették.

40 A 4. századra már több mint harminc evangélium létezett, melyek között talán Irenaeus próbált először rendet tenni a 2. század végén.

41 Már a Biblia lefordítását is egyfajta értelmezésnek tekinthetjük. A legismertebb latin fordítás természetes Jeromos (Hieronymus) Vulgatája, melyet a 4. század végén készített.

42 Zsinatok sora próbált egységet teremteni a vitás kérdésekben: niceai zsinat (325), konstantinápolyi zsinat (381), ephesusi zsinat (431), stb.

548