Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
SZENT ISTVÁN KIRÁLY ES A PÉCSI ÓKERESZTÉNYEK galmakon,4' a középkorban újabb és újabb mozgalmak születtek és ez a folyamat máig tart.43 44 Érthető, hogy all. századi katolikus egyház vezetői - bizonytalan ókeresztény ismereteiken túl - miért nem jeleskedtek Pécsett sem az elveszett ókeresztény hagyományok felélesztésében. A kérdés másik része már a honfoglalást megelőző népvándorlás kori időszak kereszténységére vonatkozik. A Keszthely-fenékpusztai három hajós, háromapszisos bazilika45 46 és a tárgyi leletek, a kosaras függők, stílustü-hajtűk, keresztény témájú díszítéssel ellátott „korongfibulák"40 alapján feltételezhető egy 6-7. századi, korai avar uralom alatt élő keresztény közösség léte Keszthely és Pécs környékén.47 Szőke Béla Miklós viszont még a keresztény jelképeket mutató tárgyak egy részét is inkább általános kordivathoz, mint vallási jelleghez köti, és régészeti érvekkel bizonyítja, hogy a 7. század végére az utolsó keresztény közösségek is felbomlottak.45 49 A keresztény egyház szervezett jelenlétével tényleg nem számolhatunk a 7. századi Kárpát-medencében, de kisebb keresztény csoportok szétszórtan valószínűleg még ekkor is éltek a Dunántúlon. Tárgyi leleteik alapján ugyanis a kutatás legújabban már képes különválasztani az avar időszak hagyatékában a germán, az autochton késő antik, és a betelepített bizánci néptöredékeket, ami egyben az utóbbiak kereszténységét is feltételezi.44 A késői avar időszak végén változott a helyzet. Az avarok elbuktak a frankokkal majd a bolgárokkal szemben. A 8-9. században még/újra létezett kereszténység a Dunántúlon, melyet írott források annak ellenére igazolnak, hogy Szent Emmerám tervezett missziója nem valósult meg.50 43 Donatisták, ariánusok, prisciliánusok, nestoriánusok, stb. 44 Paulinus érsek a 8. század végén pl. az adopcionista eretnekmozgalmak ellen harcolt. A 20. század folyamán pedig szinte minden ókeresztény időkben megszületett eretnek nézet megjelent újra (HORVÁTH 2002. 335-343). A mai katolikus egyház elődökkel szembeni diszkrét távolságtartásának finom megnyilvánulása, hogy az ókeresztény megnevezés helyett az őskeresztény jelzőt használja az 1. század utáni késő antik időszak egyházaira is, vagyis szóhasználatában még távolabbra tolja és sejteti annak kialakulatlanságát (ADRIÁNYI 2001.29). 45 A Keszthely-fenékpusztai erődön belül található II. bazilikát - egy korábban épült világi épületből történő egyapszisos, porticus-os, narthexes templomként való kialakítását - Sági Károly még a 4. század végére tette, és szerinte az 5. század második felében építették át háromhajós bazilikává (SÁGI 1970. 147-196). A 4-5. századi Duna-vidéki keresztény közösségi épületek, kápolnák általános alaprajzi típusai azonban ettől különböznek, így Szőke Béla Miklós a fenékpusztaihoz hasonló alaprajzú, de későbbi isztriai (Vranje-Ajdovski Gradec, Porec, Pula) és raetiai (Hemmaberg, Duel) templomok alapján inkább a 6-7. századra datálja (SZŐKE 1998. 259; TÓTH E. 1999. 171). 46 GARAM 1993. 99-134; DAIM 2002. 113-132. 47 A korongfibulák sokszor keresztény figurális kompozícióit a kutatás a késő antik mediterrán hatáshoz köti. Sági Károly itt a kultúrnövények maradványai (barack- és, szőlőmagok) alapján a magas szintű agrárkultúra folyamatosságáról írt, de a ko- rongfibulákat sirmiumi eredetűnek vélte (SÁGI 1983. 112, 118, 120). E közösség népességét Bóna István nem is kontinuus keresztény lakosságtól, hanem leginkább avarok által elhurcolt balkáni foglyoktól származtatta (BÓNA 1970. 257-258), a korongfibulákat pedig Barkóczi Lászlóval együtt bizánci készítményeknek tartotta (BÓNA 1962. 63; BARKÓCZI 1968. 310). Ezek a 6-7. századi keresztények Gáspár Dorottya szerint is közelebb álltak a hellenizált világhoz, mint a latinhoz (GÁSPÁR 2006. 126). A pécsi korongfibulák viselői Fülep Ferenc szerint sem a rómaiak utódai voltak, ugyanakkor Alföldi András nyomán feltételezi, hogy az avar megtelepülök által elkerült antik város területén a romanizált őslakosok még megérték a Karoling térítés idejét (ALFÖLDI 1934. 299; FÜLEP 1984. 290, 293). 48 SZŐKE 1998.260-261. 49 VIDA 2009. 114. 50 Emmeramus: 652 körül vértanú halált halt poitiers-i püspök. (FREIS1NGI ARBEO: Vita Sancti Emmerami.) 549
