Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények

GABOR OLIVER

SOPIANAE

xoc^umc^)

> b<\fihcAS V* t

M.

AccíeyjyWcdu

Peecfy

r *V

Ottegu/iazgc H FitirkJecnenA

Ovinpuíulauia

ílenyj

Pecuh

Péts

Pécs

7. kép. Pécs város neveinek első írott emlékei (Josef Schwing gyűjtése)

A középkori püspökség megalapítása tehát egy ma már ellentmondásosnak tűnő helyzetet mutat. A központ kijelölése az ókeresztény előzmények mindent felülíró figyelembe vételével védhetetlen helyen, a Mecsek lábánál történt,31 32 maga az egyházszervezet mégis elkülönül ezen előzményektől és deklaráltan új szervezetként jelenik meg az alapítólevélben. '3 Ez az ambivalencia azonban csak számunkra létezik, all. század elején a pécsi ókeresztény püspökséghez jogutódként való hivatalos kötődés lehetősége nyilván fel sem merült. Bőven voltak persze olyan európai püspökségek, ahol a 4-5. századtól folyamatos volt a keresztény szervezet. Itáliában például nem csak az egyházi, de még a világi előkelő réteg is szinte változatlanul fennmaradt, megosztva hatalmát a betolakodók vezetőivel. A legismertebb természetesen a római püspökség kontinuitása lateráni, majd vatikáni helyszíneken ill. a Péter és Pál hamvai felett emelt templomokkal (Basilica di San Pietro, Basilica San Paolo fuori le mura). Galliában a római hivatalnokok örökébe lépő egyházi vezetők is jórészt megtartották tekintélyüket és a ro- manizált vezetőréteg lassan összeolvadt a barbár, főleg frank és gót előkelőkkel. Noricumban St. Severin ideig-óráig fenn tudta tartani a rend látszatát. Azonban pl. a német nyelvterületek kontinuus egyházközpontjaiban a legtöbb esetben feledésbe merült az eredeti mártír/szent antik emlékhelye és sokszor a neve is. " A Balkánon a Konstantinápoly által támogatott parasztkatonaság ereje is segítette a keresztény népesség fennmaradását a barbár dúlások idején,34 35 nem beszélve a jövevény germánok közt elterjedt ariánus tanokról, melyek ekkor még az ortodox-keresztényekkel szembeni vallási türelmet támogatták. Az 5-6. században a Dunántúlon megtelepedett germánoknak volt némi nosztalgiájuk a birodalom egykori kulturális és vallási hagyományai iránt, az avarok idején fennmaradt római-bizánci utódlakosság fontosságát pedig legújabban kezdi újra felismerni a régészet (Keszthely, Tác, Pécs).33 A római egyház hivatalos

31 GOSZTONYI 1943. 136.

32 FEDELES 2008. 19-25.

33 SCHMIDT 2000. 258-283.

34 A balkáni templomok folyamatos fennmaradásának 6-9. századi példái: MIGOTTI 1992; JAKS1C 1993.

35 GARAM 2001. 178-191; VIDA 2009. 113.

546