Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények

SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS A PÉCSI ÓKERESZTÉNYEK A pécsi ókeresztény temetői építményekről viszont a környéken élők a rómaiak eltávozása után is mindvégig tudtak. Az 5. században még temetkeztek ide, a 9. században megtelepedtek és a 10. századtól újra temető lett.20 A népvándorlás korában és a honfoglalás korában ugyanis kimondottan utak, útkereszteződések, egykori települések romjai mellett telepedtek meg az ide érkezők." A pannonjai antik romokat egyébként még Anonymus is számon tartotta.26 27 28 Ennek fényében természetesen ha Azo vagy más idegenből érkezett főpap jelölte is ki a pécsi püs­pökség központjának helyét, akkor azt csakis a helyiek útmutatása nyomán tehette. Az ókeresztény világ képzete azonban távoli, pogány, eretnek és főleg homályos lehetett még az egyházi vezetők számára is. Valószínűleg Sopianae püspökeinek neve rég elfeledetté vált. Az idejétmúlt ókeresztény egyházi hagyományok 11. századi fontosságát a mártírok em­lékezetén kívül semmi nem támasztja alá. A keresztény egyház fejlődése egy folyamat, így az akkor már fél évezrede letűnt időszak épületromok okán való felelevenítése nem lett volna más, mint anakronisztikus lehetőség. Egy korai keletkezésű autochton egyház fenntartásának és folytatásának ugyan lett volna előnye, hiszen a keresztény egyházak rangsorában igenis számított azok régisége és kapcsolódása az apostolokhoz,29 Pannónia egyházai azonban csak nehézkesen köthetők hozzájuk, és e kötődés felismerése is inkább a későbbi középkori vágyak és modern tudományos kutatás eredménye. Egyházi hagyományok szerint már Szent Péter el­jutott Pannóniába (Mursába), Szent Pál pedig leírja, hogy 3. útja során érintette Illyricumot (Rám, 15,19), sőt Timotheust és Titust is magával vitte Dalmatiába (2Tim 4,10). Pál tanítvá­nya, Szent Andronicus a feltételezések szerint Kr. u. 100 körül Mitrovica/Sirmium püspökeként működött, és talán Epainetos is tevékenykedett itt (Róm 15,19 16,5 16,7). Agnellus apát (805-?) szerint Ravenna első püspökét, Apollinarist Szent Péter küldte a városba, de előtte még fo­golyként Pannóniában is járt: Post haec ad partes Illiricae captivus ductus est, et deinde per Salonam, Panoniam quoque, per Danubii ripam (LibPontEcclRav: De Sancto Apolenario 22). Az egyes egyházközösségek - így a sirmiumi is - megpróbálták eredetüket az apostoli időkig visszavezetni, ami gyakran csak utólagos fikciókon alapult.30 26 GÁBOR 2008. 99-134. 27 MÓCSY 1974. 142; BÓNA 1972. 15; V1DA 2009. 107. 28 Az Anonymus által többször említett Attila király városa valószínűleg Aquincum romjaival azonos, de megemlékezik pl. a dunaszekcsői várról is, mely biztosan az egykori castellumnál épült. 29 Az apostoli felelősség megosztása okán jött létre az első 5 egyház (Jeruzsálem, Antiochia, Alexandria, Ephesus, Róma), melyeket az apostolok alapítottak az 1. században. Sok további nemzeti egyház is az apostolokig vezeti vissza történetét, ezek közül Péter miatt a római püspökség kapta meg az elsőség rangját. 30 NAGY 1938. 22; MÓCSY 1974. 157; TÓTH E. 1991b. 742. 545

Next

/
Thumbnails
Contents