Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
SZENT ISTVÁN KIRÁLY ES A PÉCSI ÓKERESZTÉNYEK melyből „S”-végű hajkarikás sírok kerültek elő.5 Ugyanilyen hajkarikás sírok feltételezhetők a VIII—IX. sírkamráknál,6 ill. Kiss Attila is meghatározott 11. századi sírokat a Szent István tér K-i végén. A Vili. sírkamra bejárati folyosójában honfoglalás kori hajkorongot találtak, amit Török Gyula a sírkamra kirablásához kapcsolt.5 8 Az „S” végű hajkarikás sírok melyek esetenként metszik egymást,9 vagyis a temetőt legalább száz évig használták. A Cella Septichora körül tehát hosszabb idejű, folyamatos temetőhasználat volt, míg az épületen belül nem kerültek elő sírok. Bodó Balázs felvetette az épület kora Árpád-kori plébániatemplomként való használatát, melyet Koszta László tagadott."1 Annyi azonban bizonyos, hogy az épületet templomként használták. Az eredetileg szintén ókeresztény Cella Trichora belsejében ma is megtalálható freskók készítését az orientalizáló bizánci minták alapján a 11-12. századra tehetjük (4. kép).11 Továbbá a 12. században a székesegyházzal összeépített!?)12 keleti apszisba helyezett oltár megmaradt alapja is középkori eredetű. A két épületen kívül más, a középkorban újra használatba vett építményről egyelőre biztosat nem tudunk. A feltételezett ókeresztény temetői bazilika azonosításaként három épület is felmerült, melyek közül székesegyház alatti - egyelőre imaginárius - 4. századi épület egyben all. századi dóm előzménye lenne (5-6. képek). Ezt Hennszlmann Imre vetette fel elsőnek.13 Számos más antik eredetű kőfaragvány és faragott kő is ismert, melyeket a középkori város szakrális és világi épületeinek építésekor újra beépítettek. Ilyenek a székesegyház 12. századi román kapubélletébe beépített antik pogány sírkőtöredékek vagy a Káptalan u. 2. előtt talált, mészégetésre előkészített szarkofágtető töredéke. Adott tehát a tény, hogy Szt. István és püspökei a fennmaradt romok révén értesültek Sopianae (Pécs) késő antik kereszténységéről. Ezen túl bizonyosan ismertek a város addigi keresztény eredetű nevei közül egy vagy több változatot (7. kép). A Quinque Basilicae (öt templom) megnevezés egy 9. századi oklevélből ismert,14 ennek 10. századi változata a V aecclesias (öt egyház) egy 11. századi oklevélben szerepel,15 míg germán fordítása, a Fünfkirchen 1298 körüli forrásban jelenik meg először,16 nem beszélve arról, hogy esetleg a Pécs név is az 5-ös 5 VISY2007. 9. 6 FÜLEP 1984. 61. 7 Janus Pannonius u. - KISS 1977. 91. 8 TÖRÖK 1942. 209. 9 V1SY2007. 9. 10 BODÓ 2007. 94; KOSZTA 2009. 36-37. 11 NAGY 1941. 148; FÜLEP-DUMA 1972. 209. 12 TÓTH M. 1983.453-454. 13 HENSZLMANN 1876. 59. 14 CONVERSIO 15 Arnulfmum vagy Pseudoarnulfmum - DA 184. - SCHWING 2009. 23-25. 16 Ottokar von Steier, S. 1881. - GYÖRFFY 1966. 358; SCHWING 2009. 67. 541
