Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
GABOR OLIVER számnévből ered.17 Josef Schwing nyelvészeti elemzése alapján ugyanis mind a Quinque Ba- silicae, mind pedig a Pécs nevek eredete visszavezethető egészen a 400 körüli időkigls és jelentésük szerint természetesen ókeresztény eredetűek. A pécsi püspökség alapítólevelében mindenesetre a Quinqueecc. leírt formula szerepel, de nem mint a város, hanem mint a püspökség nevének említése. Az eltérő nézetek ellenére'7 19 a kettőt azonosíthatjuk, mivel a püspökségeknek állandó központtal kellett rendelkeznie és kézenfekvő, hogy Pécsett is a központról kapta az egyházmegye a nevét, ahogy máshol is.20 A 4-5. századból származó temetői romok látványát és a helynév ismeretének jelentőségét all. század elején nem szabad túlbecsülni. Szent István ezáltal természetesen még kevéssé ismerhette meg az ókeresztény világot. Nem rekonstruálható, hogy mit tudott közvetlenül Sopianae (Quinque Basilicae) ókeresztény püspökségéről, de valószínűleg nem sokat, mint ahogy késői nevén és romjainak helyén kívül az antik városról sem. A 21. századi kutatás is csak közvetve tudja bizonyítani Sopianae/Quinque Basilicae püspökségének létét,21 illetve azonosítani magának a városnak a korabeli megnevezéseit.22 Valószínűsíthető, hogy a kereszténységgel éppen csak ismerkedő magyar világi vezetőréteg2 ' minden tekintetben tudatlan volt. Az egyházi vezetők közül Bonifác (Querfurti Brúnó) magdeburgi tanulóévei alatt vagy később Rómában megismerkedett az antik auktorokkal. Itáliai származása révén Azo legátus is felismerhette az ókori keresztény építményeket, és Asztrik is éveket töltött Rómában. A pécsi püspöki központ pontos helyének kijelölésében - amellett, hogy természetföldrajzi szempontból természetesen adott volt a hely számára alkalmas nagyobb területi egység - Koszta László szerint a kor mércéjével mérve e műveltnek tekinthető, nyugatról érkezett főpapok, azok közül is leginkább az itáliai Azo legátus játszotta a főszerepet.24 A helyi viszonyokat nem ismerő, jórészt német származású egyháziaknak a pannonjai romokról azonban csakis informátorok útján lehetett fogalmuk. (A 796-ban Pannóniában megjelenő püspököknek helyi vezetők híján például csak a folyókról és Sirmiumról volt előismeretük - az is feltehetően antik források révén.25) 17 SCHWING 2009. 46-61. 18 SCHWING 2009. 71. A Quinque basilicae név késő antik eredetének lehetőségét Vékony Gábor vetette fel először (VÉKONY 1986. 58.), amit analógiaként a késő antik idők keresztény indíttatású helynévváltozásai valóban alátámasztanak (MÓCSY 1965. 103-105: TÓTH E. 2006. 35-38). 19 TÓTH E. 1991a 105-106. 20 KOSZTA 2009. 30-31. 21 NAGY 1939. 210, 217; GÁBOR 2007. 105-122; Sopianae ókeresztény püspökségének feltételezett központjáról: TÓTH ZS. 2010. 24-25. 22 FÜLEP 1984. 9; SCHWING 2009. 23 A magyarok kereszténységgel való honfoglalás előtti kapcsolatairól: MORAVCSIK 1938. A honfoglalás időszakában való kereszténységről: VÁCZY 1938. 24 KOSZTA 2009. 18, 32-33. 25 VESZPRÉMY 2004. 57. 542
