Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei
A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI A Kerca/Kercsica forrásainál találjuk meg az 1872-ben lebontott Szent Kereszt templomot21 és a mellette fekvő Keresztúr települést (Tótkeresztúr, ma Krizevci) (1405: Ke- rezthwr), melynek neve a régebbi Kercafőt/Kercsicafőt váltotta fel (1439: Kerezthur ... a/io nomine Kerchicafew). Ugyancsak a Kerkába ömlő Hodos-patak felső szakaszán leljük meg a Szent Miklós templomot,22 amely az általunk ismert Hodosfőszentmiklós/DoWnc (ma Dolenci) településnévnek szolgált alapul (1331: Sancto Nicolao de Hudusfeu; 1370: Hudusfeu Zenth- miclos), ami ráadásul az eredeti névformát is megőrizte. A Kerka-menti templomok fekvéséhez kapcsolódva csak emlékeztetőként szólunk róla, hogy a már emlegetett, és minden bizonynyal ezeknél korábban épített Szentháromság templom is a Kerka felső szakaszán áll. A most felsorolt templomok patrocíniumait végignézve, szintén találunk közöttük egy harcos szentet (a mórokat legyőző) Szent Jakabot, és a határőrzésre áttételesen utaló Szent Pétert (aki a mennyek országának kulcsait tartja a kezében). Hajdan mindkettő igazolhatóan az őrök temploma volt, az előbbi a Monyorósd-őröké (1270: speculatorum de Monorosd), az utóbbi a Zalafő-őröké (1364: Zalafewewr) volt. A többi esetben (Szent András, Szent Miklós és Szent Kereszt) azonban nem lehet ilyen kapcsolatot találni, ám ezeknél az ottani őrök létezésének igazolásához is hiányzik minden konkrét írásos adat! C) Az egyházszervezet gyors ütemű (és időben egymással párhuzamosan futó szakaszokból álló) kialakításának következő lépéseként, még a 13. század folyamán sor került az összes régi, víznévvel nevezett településen a saját plébániatemplom felépítésére. A Zalához tartozó területen ezek közé sorolhatjuk talán a később átépített nagyrákosi Szűz Mária-templomot (1404: Egyházas vagy Nagy Rákos mezőváros), bár ezt eddig a korlátozott régészeti és műemléki kutatás nem igazolta.2' A Kerka-vidékén ugyanilyen korú lehet a régészetileg feltárt és a 13. század elejére keltezett (feltételesen 1236-ból származó) hodosi Szent András-templom is.24 Esetükben a védőszenteknek - amint az látható is - már semmi közük sincs a vidék sajátosságaihoz! Valószínűleg ugyanezen egyházszervezési korszak emléke lehet a teljes ismeretlenség homályába burkolózó Kerekboldogasszony (1463: ad ecclesiam Beate Marie Virginis, vulgo Kerek Boldogh Azzon Eghazara), amely templom minden bizonnyal a Monyorós-völgyben kialakult, hasonló nevű településhez (azaz a későbbi Jánosfához) tartozott. Ennek a nevéből következően kerek formájú templomnak (rotundának) az építési idejére viszont semmi biztos fogódzó nem áll 21 http://hu.wikipedia.org/wiki/Tótkeresztúr 22 http://hu.wikipedia.org/wiki/Dolány 23 BENKHARD 2002. 24 BENCZIKé.n.; KERMAN 2005. 515
