Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
TAKACS MIKLÓS Északkelet-Bulgária és Délkelet-Románia területén. Történeti szempontból nézve: e terület a 10. században az I. bolgár állam központi területe volt. Egy ilyen elterjedés feltételezésének természetesen időrendi következményei is lehetnek, bár e kérdés felvetése során részünkről fokozott óvatosság ajánlatos, hiszen az elterjedési térképek önmagukban nem tartalmaznak olyan adatot, amely időrendi érvként lehetne használatos. Csak a délről északi irányba történő terjedés feltételezése lehet egy olyan kiindulópont, amely időrendi következményeket is hordozhat. A gömbölyű aljú bográcsok balkáni származtatása révén megszűnik a magyar honfoglalás „bográcselterjesztő” szerepének a feltételezése, és ezáltal a 9-10. század fordulójára, vagy a 10. század elejére keltezendő, gömbölyű aljú bográcsok fellelésének a kényszere. Egyelőre csak az elterjedés időrendi végpontja rögzíthető. Annak következtében, hogy már van három, a 10-11. század fordulója elé keltezhető, gömbölyű aljú bogrács kisebb-nagyobb töredékét is tartalmazó, leletegyüttes: Kompolt-Kistéri- tanya,146 Bény-Tsz-gépállomás,147 148 149 Szelezsény-Poloha-Domovina.l4s E három leletegyüttes közül csak kettő keltezhető valamivel pontosabban a 10. század második felére, illetve a 10—1 1. század fordulója elé. (A kompolti edény keltezése attól függ, milyen kronológiai végpontot tekintünk reálisnak egy olyan kút leletanyaga esetében, ahol a korongolt, gömbölyű aljú bogrács az avar kor végére keltezhető kerámia társaságában került napvilágra.) A bényi sánc alóli rétegből származó, illetve a líra alakú csattal együtt lelt, szelezsényi bográcstöredék jelzi - felfogásom szerint - a gömbölyű aljú bográcstípus Kárpát-medencei, délről északra történt, elsődleges elterjedésének az időrendi végpontját. Annak következtében, hogy mindkét jobban keltezhető darab a Kárpát-medence északi részén, a Kisalföld északi szélén került napvilágra. Az új edénytípus elterjedésének a dinamikája azonban - nézetünk szerint - sem e két lelet, sem pedig az elterjedési térképek alapján nem következtethető. A folyamat kezdetének a pontosítását - vélekedésünk értelmében - egy valóban jól keltezhető, gömbölyű aljú bográcsot is tartalmazó leletegyüttes előkerülése segíthetné, a Kárpát-medence déli szélén, a Száva - Duna vonal körzetében. A Kárpát-medencei kronológiát természetesen nem egy dobrudzsai adat fogja eldönteni, mégis érdemes e ponton még arra is arra emlékeztetni, hogy Maria Com§a már 1957-ben a gömbölyű aljú bogrács használatát a 10. század második felétől „indította”, következtetését az Al-Duna partján fekvő garváni lelőhely 37c. lakóobjektumának a betöltésére alapozva.144 Azt sem tartom helyesnek, ha a gömbölyű aljú cserépbográcsot nem tartalmazó lelőhelyet eleve egy korábbi fázis nyomaként kezelnénk. Egy ilyen gondolat alátá146 VADAY-TAKÁCS 2011. 13. kép. 147 HABOVST1AK 1966. 29. á. 3; HABOVSTIAK. 1974. 126; TAKÁCS 1993. 5. t. 3. 148 RUTTKAY 1992. 11. ábra 6. 149 COM$A 1957. 318. old., 2. tábla 2, 3, 25. 434
