Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor

A KÁRPÁT-MEDENCE 10-11. SZÁZADI CSERÉPEDÉNY-LELŐHELYEINEK... létén belül is kimutatható. Lásd a mátraszőlősi,102 varannói (Vranov nad Topl’ou, Szlov.),103 iglói (Spisská Nová Ves-Male Pole, Szlov.),104 kassazsebesi (Kosice-Sebastovce, Szlov.),105 a Mezösolymos-väta^tinäi (Stupini, Rom.),106 a zimonyi (Zemun, Szer.),107 108 109 illetve - végül, de nem utolsó sorban - a Tépe-bikazugi,10x az Endrőd 170. lelőhelyet,104 illetve a Doboz-hajdú- irtási,110 8-9. századi telepfeltárás anyagát. 6. A KÁRPÁT-MEDENCEI, 10-11. SZÁZADI CSERÉPBOGRÁCSOK ELTERJEDÉSÉRŐL A Kárpát-medencei, 10-11. századi cserépbográcsok elterjedési térképeinek összeállítása111 során három, fentebb már részben taglalt nehézségbe ütköztem. A más edénytípusok lelőhe­lyeinek a meghatározását is nehezítő keltezési problémák mellett a bográcslelőhelyek elemzé­sét igencsak megnehezítette az, hogy a 10-11. századi lelőhelyeket egy igen nagy lelőhely­halmazból kellett kiválogatni. A 7-14. századra keltezhető cserép-bográcslelőhelyek száma ugyanis tízezres nagyságrendűnek tekinthető abban az esetben, ha figyelembe vesszük: egy- egy mai nagyalföldi település határában rend szerint több, egyes esetekben félszázat is megkö­zelítő, sőt meghaladó bográcslelőhely regisztrálható!112 Ne feledjük azonban, hogy ezen óriási halmazba beletartozik a 7-14. századra keltezhető összes bogrács lelőhelye. A válogatás ne­hézségeit jól tükrözi, hogy ezen óriási adatmennyiségből végül csak jóval kevesebb, összesen, csakl05 biztos, illetve 57 bizonytalan lelőhelyet tudtam térképre vetíteni, mind a négy típust figyelembe véve. Mert csak e viszonylag csekély lelőhely-szám esetében sikerült a négy alap­forma egyikébe tartozó bográcstöredék 10-11. századi keltezését több vagy kevesebb bizton­102 SIMONOVA 2008 30. 103 SIMONOVA 2008. 30. 104 SIMONOVA 2008. 30. 105 SIMONOVA 2008. 30. 106 GAIU 2003b. 5. ábra 12, 6. ábra 9. 107 JANKOVIC 1995/1996. 3. t. 1. 108 SIMONOVA 2008. 30. 109 JANKOVICH 2011b. 8. tábla 3. 110 KOVALOVSZKIJ. 1975. 14. kép 9-10. 111 A korai Árpád-kori századi cserépbográcsok elterjedési térképének az adatbázisa jórészt azon az anyaggyűjtésen alapult, amelyet a közelmúltban, az adott időszakra keltezhető bográcsok tipológiai sajátságainak a meghatározása érdekében folytattam: TAKACS (sajtó alatt 1). A két adatbázis között azonban egy alapvető különbség van: míg az előző vizsgálat­hoz edényeket, a jelen elemzéshez lelőhelyeket vizsgáltam. így az előző adatsorban egy-egy lelőhely többször is szere­pelhetett, ha ott több, kiszerkesztető alakú edény is napvilágra került. A jelen adatbázisban viszont minden lelőhely csak egyelten számot kapott, függetlenül attól, az adott helyszínről hány, a korai Árpád-korra keltezhető edény került múze­umba. 112 TAKÁCS 1986. 2. térkép. 427

Next

/
Thumbnails
Contents