Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
TAKACS MIKLÓS szarvasi, békési és békéscsabai járásában lehetett megfigyelni, és ez - joggal feltétezhetően - nem magából az edénytípusból, hanem a kutatástörténet sajátságaiból volt levezethető. Azaz, az adott tény magyarázata sajnos nemcsak magának az - egy vagy több - edénytípusnak a meglétében rejlik, hanem, legalább ennyire abban is, hogy e kistájon különös alapossággal folytak a régészeti terepbejárások a Magyarország Régészeti Topográfiája, illetve a Békés megyei mikrorégió c. projektek keretei között.29 30 A begyűjtött, és a helyszínen nem selejtezett leletanyagot pedig egy olyan kutató, Jankovich B. Dénes klasszifíkálta, aki a bordás, illetve hengeres nyakú edények problematikáját jól ismeri.30 A Kárpát-medence egészének tekintetében kiderült az, hogy néhány ritka kivételtől eltekintve a hengeres, illetve bordás nyakú edény ismert volt a Kárpát-medence összes olyan régiójában, ahol sikerült feltárni 10-11. századi temető vagy település részletét. Vagyis: A Dunántúlon az e korú lelőhelyekkel egyébként sem büszkélkedő tolnai vagy észak-baranyai régió maradt fedetlen. De ugyanez elmondható például a Kárpátok vonulatának mind az északi, mind pedig a keleti részéről vagy az Erdélyi-középhegységről. A hengeres, illetve bordás nyakú edények hiánya azonban néhány olyan régióban is regisztrálható, ahonnan szórványosan ismerni feltárt temetőket vagy településrészleteket. E csoportba tartozik Északkelet-Bácska, Kelet-Szatmár, a Maros-Körös-köz keleti sávja, illetve a Bánság, azaz a Maros, a Tisza, az Al-Duna és a Déli-Kárpátok által bezárt régió. Sajnos azonban e területek esetében - nézetem szerint - a kutatás jelen állásában nem lehet eldönteni, a pontok relatív vagy abszolút hiánya valóban a lelőhelyek hiányát vagy feltáratlan voltukat jelzi-e. Ne felejtsük el: a felsorolt területek 1919 után mind határszéli régióvá váltak, ami a régészeti örökségvédelem szervezettségét és hatékonyságát hosszú időre visszavetette, és e hátrányt a felsorolt régiók többségében sajnos az ezredfordulóig sem sikerült ledolgozni. A térképen a lelőhelyek típusa szerint kettéválasztottam a lelőhely-halmazt, és külön térképeztem a sírokból, illetve települési objektumokból származó hengeres, illetve bordás nyakú edények lelőhelyeit. E kérdésfelvetés a 10-11. századi kerámia kutatásában egyedinek, azaz más edénytípusok esetében még nem vizsgálhatónak minősíthető, a hengeres, illetve bordás nyakú edények esetében viszont két körülmény szerencsés egybeesése következtében nyílik mód vizsgálatára. Elsősorban is amiatt, hogy a hengeres, illetve bordás nyakú edények mind a 10-11. századi temetőkben, mind pedig a telepfeltárásokon napvilágra szoktak kerülni, másrészt pedig - ami legalább ennyire fontos - az adott edénytípus vagy edénytípusok esetében 29 A program lefolyásának és eredményeinek legújabb összefoglalása: JANKOVICH 201 la. 11-13, 15. 30 E tény alátámasztására Jankovich B. Dénes néhány olyan dolgozatára szeretnék utalni, ahol a bordás nyakú edényekre egy- egy új darab közlése kapcsán részletesebben is kitért: JANKOVICH 1991. 185-210; JANKOVICH 1994. 408-409;. JANKOVICH 2011b. 115. 416
