Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
A KÁRPÁT-MEDENCE 10-1E SZÁZADI CSERÉPEDÉNY-LELŐHELYEINEK... már rendelkezünk elegendő lelőhellyel egy ilyen vizsgálat elvégzéséhez. A két lelőhely-térkép alapján egy sajátos súlypont-eltolódás regisztrálható. Míg a sírba tett hengeres vagy bordás nyakú edények esetében a lelőhelyek a Felső-Tisza-vidékén sűrűsödnek, a telepjelenségekben lelt darabok szinte egyenletesen oszlanak meg a Kárpát-medence különböző részein - azon „hiányrégiók” kivételével, amelyekre fentebb már utaltam. A két térképre vitt lelőhely-halmaz területi megoszlása alapján tehát megfogalmazható egy olyan megfigyelés, hogy a hengeres vagy bordás nyakú edényeket a korabeli településeken szélesebb körben használták azon területeknél, ahol ezeket sírba is szokás volt helyezni. Bár nem tartozik szorosan a területi elterjedés témaköréhez, a két lelőhely-típus vonatkozásában tapasztalható eltérést mindenképp érdemes kicsit részletesebben is szemügyre venni. Az adatok pontosabb szemügyre vétele alapján egy olyan további aspektusra is fel kell figyelnünk, amely mindenképp árnyalja a fentebb vázolt területi eltérést. A sírmellékletként kibontott hengeres vagy bordás nyakú edények többsége a korabeli fegyverforgató elit kis létszámú temetőiben, Szőke Béla megfogalmazásával élve a középréteg sírjaiban került elő. így felvethető, hogy az eltérés nem is területi jellegű, hanem a közrendűek és a fegyveres elit, illetve a fegyveres elit egyes csoportjai közötti - jelenleg még inkább csak vélelmezhető - eltérő temetkezési szokásokra vezethető vissza. Sajátosan árnyalja e gondolatmenetet az, hogy a „gócterüle- ten” kívüli, hengeres vagy bordás nyakú edényt is felvonultató temetőknek csak egy része - pl. Szászváros (Ora^tie, Rom.)1' - volt a korabeli fegyverforgató elit tagjainak a végső nyughelye. Annak következtében, hogy a felső-Tisza-vidéki „gócterülettől” távolabbi sírmezők többsége - (Sarovce, Szlov.),33 Csekej (Cakajovce, Szlov.),33 Halimba,34 vagy Majs3' - egyértelműen a köznépi temető kategóriájába sorolandó. A bizonytalanságokat is felvonultató adatismertetést egy olyan megállapítással lehet lezárni, hogy a hengeres, illetve bordás nyakú edény sírmellékletként történt felhasználásának a vonatkozásában is csak újabb leletek előkerülésétől remélhetők a biztosabb válasz megfogalmazásához szükséges támpontok. Az alfejezet elején már utaltam azokra a nehézségekre és bizonytalanságokra, amelyek a pontos formai klasszifikáció hiánya miatt a hengeres, illetve bordás nyakú edények elemzését nehezítik. Azt is kiemeltem, hogy a nyakrész megformálásának a módján túl a vállon ülő két kis fül megléte vagy hiánya is egy olyan formai jegy, amely alapján az adott edényhalmaz részekre bontható. Mivel a fülek létezése a publikációkban szereplő rajzok-fotók változatos mi- 31 32 33 34 35 31 LUCA-PINTER 2001. 115-132. 32 NOVOTNY 1964. 69, XIII. tábla; NEVIZÁNSKY 2006. XI. 3. 33 REJHOLOCOVÁ 1995a. 71. t. 10. 34 TÖRÖK. 1962. 67, 71. 35 KISS 1983.66. á. 67, 102. t. 2. 417
