Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZÁZADI TEMETŐJE rök azonban itt is kissé háttérbe szorultak, csak azok mérete szerepel a leírólapon. Valószínű­leg nem is minden esetben lehetett ezeket megfigyelni részint a talajviszonyok, részint a ko­rábbi objektumokba ásás okozta nehézségek miatt. A temetőben a nemek aránya is csak hozzávetőlegesen mérhető fel. Az első ásatási perió­dus alkalmával mindössze egyetlen váz nemének meghatározása szerepel, s az 1903-as feltá­ráson előkerült vázakról pedig egyedül nemük meghatározását tüntették fel, pontosabb életkori adatok nélkül. Feltűnő továbbá, hogy aránytalanul sok váz van férfiként meghatározva, ezek a gyermeksírok számának kétszeresét, míg a női síroknak másfélszeresét teszik ki. A temető egészét tekintve Acsádi György 115 vizsgált sír alapján a felnőtt és a gyermek sírok arányát 74,1 és 25,9%-ban állapította meg.5 A bizonytalan besorolású sírok mellett 73 férfi, 56 női és 41 gyermek vagy csecsemő sír ismert, továbbá 32 váz nemének meghatározása bizonytalan, 1 továbbiról pedig csak annyit tudni, hogy már felnőtt korba lépett. Ez - csupán a biztos adatokat tekintve - százalékos arányban kifejezve: a sírok 36%-a férfi, 28%-a női és 20,5%-a gyermek. A bizonytalan sírok aránya 15,5%. Ez az arány azonban valószínűleg nem tekinthető általános érvényűnek a teme­tő egészét illetően. Összehasonlításul az 1942-43. évi feltáráson előkerült, - hitelesen feltárt, és antropológus által meghatározott - ismert nemi és életkori adatokkal rendelkező vázak ese­tében már jóval kiegyenlítettebb a férfi (30) - nő (32) - gyermek (24) arány: 33% - 35% - 26,5%, míg a bizonytalan esetek (5) 5,5%-ot tesznek ki. A sírgödrökről az 1940-es évekig folytatott ásatások során, mint említettük rajzos doku­mentáció nem készült. Az egyes feltárási területeken a sírok elhelyezkedését ábrázoló összesí­tő térképeken általában téglalap alakú sírgödrök láthatók, ezek azonban vélelmezhetően sema­tikus voltuk miatt óvatosan kezelendők. Azért használtuk fel mégis, mert egyfelől más infor­máció nem állt rendelkezésre, másfelől ezeken a térképeken a sírok egy részénél csak a váz van megjelenítve, így talán ezek voltak azok az esetek, melyeknél a sírgödröt nem lehetett megfigyelni, míg a téglalap alakúak talán utalnak a formára. A kevés ismert esetben lekerekí­tett sarkú, téglalap alakú aknasírok jelentkeztek, a gödör egyéb kialakítása nem ismert. Mére­teiket tekintve a kissé elnagyolt - csaknem minden esetben nullára vagy öt cm-re végződő ér­tékű - adatok alapján mélységük átlagban 40-50 és 130-140 cm között változik, ennél mé­lyebb sír nem került elő, míg néhány extrém esetben a sírmélység csupán 15-30 cm volt. Hosszméretük igazodik az eltemetett személyek magasságához, kivétel azonban itt is akad: a 180. számú sírba hason fekve eltemetett személy lábszárait fel kellett hajtani, hogy a rövid gö­5 ACSÁDI 1965.9. 379 1

Next

/
Thumbnails
Contents