Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

HORVATH CIPRIAN - MERVA SZABINA - TOMKA PETER

dörbe beférjen. Területük pedig átlagban 0,6 és 1,4 m2 közötti, a gyermek vagy csecsemő sírok természetesen ennél kisebbek voltak.

A sírok tájolásaról az 1-27. sírok kapcsán Sőtér általánosságban csak azok DNy-ÉK-i tengelyhez történő igazodásáról szól, míg az 1903-ban feltárt sírok tájolásában - leírása szerint - nem volt felfedezhető rendszer. Valószínűleg azonban itt is a Ny-K-i fő irányhoz többé- kevésbé igazodó sírokkal számolhatunk. Az 1942^f3-as feltáráson újfent fellelt sírok Ny-K-i tájolásúak voltak a sírlapok és a temetőtérkép információi szerint is, azonban kisebb eltérésekkel mind E-i, mind D-i irányban. Ezek pontos értékének meghatározásában azonban a vázlatos térkép nem nyújt segítséget.

A vázak helyzete. Az első két feltárási periódus során előkerült csontvázak helyzetéről Sőtér csak annyit jegyez meg, hogy néhány esetben a vázak az általános háton fekvő helyzettől eltérően fordítva feküdtek. Ez talán hason fekvő helyzetet jelent, melyre az 1943-ban előkerült 180. sír is példát szolgáltat. A végtagok esetleges nyújtott helyzettől való eltérését nem említi. Valószínűleg azonban nem minden váz volt szabályos nyújtott helyzetben. Az egyes végtagcsontok pontosabb helyzetéről azonban csak a Bottyán - Nemeskéri féle ásatásról vannak adatok. A lábszárak a sírlapok tanulsága szerint minden esetben nyújtva helyezkedtek el, nem így azonban a karcsontok: 43 esetben volt megfigyelhető a test mellett fekvő helyzettől való eltérés. A legáltalánosabb az alkarok medencére és/vagy enyhébben csupán a combok végeire történő hajlítása volt, esetenként aszimmetrikusan. Nagyobb számban fordultak elő olyan esetek, mikor csak az egyik alkar volt a medencére hajlítva, másik a test mellett feküdt. Ez a jobb és a bal kar esetében is megfigyelhető volt. Az alkarokat csaknem a felkarokra hajlították vissza a 144. sírban. A 169. számú váz jobb alkarja pedig a felkarral hegyesszöget bezárva helyezkedett el, míg a bal a medencére volt fektetve. Ugyancsak erőteljesen fel volt hajlítva a jobb alkar a 214. sírban, a csontok végei és a kézcsontok az állkapocs bal oldalánál feküdtek, míg a bal kar a test mellett helyezkedett el. A jobb alkar a medencén, míg a bal a testtől kifelé hajlítva került elő a 182. sírban.

Több kettős temetkezés is előkerült: iuv-ad. korú nőkkel együtt temettek el egy-egy csecsemőt, s az újszülöttet a temetés során a nő bal vállára (179.), a jobb medencéjére (182.) vagy a combcsontjai közé (200.) helyeztek. Genetikai vizsgálatok hiányában csupán feltételezhető, hogy ezekbe a sírokba a szülés során, vagy azt követően fellépő egészségkárosodás miatt elhunyt anyát és gyermekét helyezték örök nyugalomra.6 A 214. sírban a medencében egy embrió csontjai feküdtek, utalva az elhunyt másállapotára.

6 ACSÁDI 1965. 28.

380