Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője
HORVÁTH CIPRIÁN - MERVA SZABINA - TOMKA PÉTER nélkül. Az 1942^43-as ásatás során a kb. 1 m szélességű párhuzamos árkokat egymástól szélsőséges esetben 20 vagy 200 cm-re, átlagosan 50 cm-re húzták, aminek kapcsán gyermeksírok esetleges földben maradásának lehetőségével is számolni kell. A sírszám megítélését nehezítik a más korszakba, a bronz-, vas- vagy a római korba sorolható, illetve a bizonytalan korsza- kolású temetkezések is. Továbbá a teljes sírszámból le kell vonni azokat az eseteket, mikor egy-egy sírt két, egymást követő ásatási idény alkalmával is felfedeztek, s annak mindkét alkalommal külön számot adtak. így véleményünk szerint valószínűleg 203 sír sorolható a 10-11. századi temetkezések közé, ehhez jön még az a 68 sír, melyet 1974-től kezdődően tártak fel. A feltárt sírok száma tehát 271 lehet, ha pedig ehhez hozzászámítjuk a minden bizonynyal elpusztult, vagy a mai napig a földben lévő temetkezéseket, aligha tévedünk, mikor azt feltételezzük, hogy a temető legalább 300 síros lehetett egykor. A temetőben a sírok - ha nem is annak teljes területén, de vélhetően jelentős részén - töb- bé-kevésbé sorokba rendeződtek. Ez már Sőtér 1890-es ásatási beszámolójából kitűnik, mikor EK-DNy-i irányú kutatóárkokkal dolgozva tár fel 27 sírt, melyek egymástól mintegy 180-190 cm-re helyezkedtek el. 1903-ban sírsorokról nem ír, viszont megjegyzi, hogy a sírok távolsága nem mutatott rendszerességet. A Bottyán és Nemeskéri által újfent megtalált sírok, a temető térképének egyik részlete alapján ugyancsak sorokba rendeződhettek. Nincs ez másként az 1942-43-as feltárási periódusban előkerült temetkezések esetében sem, melyekről szerencsére egy 1943-ban készült térkép alapján nyerhetünk információt, mely a Bajtay és a Strohmayer/ Schneemayer föld, valamint a csendőrség gazdasági udvara által három oldalról közrezárt területet mutatja. Ez is többé-kevésbé sorokba rendeződő temetkezéseket ábrázol. Természetesen a sírok sem alkotnak nyílegyenes, szabályos sorokat. A temető szerkezete - az ismert részletek alapján - nem lehetett egyenletes, lazább, illetve szorosabb sírcsoportok egyaránt megfigyelhetők voltak (1. kép). Az temető szerkezetének és az esetleges temetőn belüli csoportok elkülönítésének meghatározását, továbbá a temető betelepítésének folyamatát a teljes temetőtérkép hiánya miatt nem lehet elvégezni, csupán részletei vizsgálhatók. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A temetkezési szokások tekintetében sajnos meglehetősen kevés információval rendelkezünk. Az első két ásatási periódus esetében a kor általános szemléletmódjának megfelelően a sírgödrökről, a vázak és a mellékletek helyzetéről szinte alig esik szó. Az 1942^13. évi ásatás során - az ekkor már alkalmazott csontvázlapoknak köszönhetően - több adat ismert, a sírgöd378
